Jász-Nagykun-Szolnok
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (l. a mellékelt térképet), hazánk Duna-Tisza közti részében, a Tisza folyó mindkét partján; határa É-on Heves, K-en Hajdu- és Békés, D-en Békés és Csongrád, Ny-on Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Területe 5373,31 km2. J. vármegye hazánk leglapályosabb vármegyéi közé tartozik; felszine egészen róna, de É-ról D-felé, amerre folyóvizeti utjokat veszik, lassan aláereszkedik. A lapály tengerfeletti magassága É-on 98 m.-ig emelkedik, D-felé 87-90 m.-re száll alá; valamivel magasabb a Zagyva melléke, mely Jász-Fényszaru mellett 122 m.-ig emelkedik. J. vármegye talaja a Duna és Tisza közti részen alluviális völgytalaj, a Ny-i határ környékén homokos, a Tisza balparti részén turfás, K- és D-felé ellenben hasonlóképen alluviális; általában véve dus termékenységü talaj, melyen művelhetetlen részek csak a Tisza kiáradásai által ingoványossá tett helyeken találhatók.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye cimere.
Folyóvizei közül legnagyobb a Tisza, mely a vármegyét É-ról D-felé kanyargós, számos holt-ágtól kisért mederben keresztülfolyja s É-on és Ny-on tetemes hosszban a vármegye határát is jelöli. Szolnok mellett jobbfelől magába veszi a Zagyvát, mely Jászberényen alul a Tarnával egyesül. A vármegye D-i részét a kacskaringós folyásu egyesült Kőrös s a Mezőturnál belé szakadó Berettyó öntözi, mely utóbbi a Hortobágyi-csatorna vizét is magába veszi. Ezen folyók mentén azelőtt terjedelmes mocsarak voltak, melyek az ujabb szabályozások és lecsapolások folytán terjedelmükből sokat veszítettek. Kisebb tavak és tócsák azonban ma is nagy számmal vannak.
J. vármegye éghajlata az alföldi klima jellemző vonásait tünteti föl; 10,5-11 C°-nyi átlagos évi hőmérséklet mellett a nyári és téli hőmérsékleti szélsőségek igen nagyok; a legmelegebb hónap (julius) közepes hőfoka 22-23°, a leghidegebb hónapé (december) -2,7°; a hőmérséklet szélsőségei 39,2 és -24,6° voltak. A csapadék az egész vármegye területén egyaránt kevés; Jászberényben 631, Szolnokon 677 mm. az évi csapadék mennyisége.
Termékei az ásványország köréből nincsenek; a növényország termékei közül a gabonanemüek a legjelentékenyebbek. J. vármegye termőterülete 488 103 ha., ebből szántóföld 318,207 ha., kert 2663 ha., rét 52 671 ha., legelő 103 124 ha., nádas 2371 ha., szőllő 5847 ha., erdő 3220 ha.; a földadó alá nem eső terület 35 100 ha. Legfontosabb terményei a buza (1892-ben termett 152 655 ha. területen 1 213 537 hl.), rozs (10 258 ha., termés 162 291 hl.), árpa (39 709 ha., termés 663 559 hl.), zab (14 762 ha., termés 338 030 hl.) és kukorica (53 575 ha., termés 338 030 hl.) és kukorica (53 575 ha., termés 969 584 hl.); továbbá kétszeres, burgonya, köles, cukorrépa, takarmányrépa, lucerna és lóhere. Jelentékeny a dohánytermelés is, mely 4 147 ha. területen 52 214 q termést adott; Szolnokon, Tisza-Roffon, Jászkiséren és Jászberényben dohánybeváltó hivatalok vannak. Továbbá sok dinnye, gyümölcs és szőllő is terem. Van 8 közhasznu szőllőtelepe. Fában a vármegye szükölködik. A mezőgazdaság érdekeit szolgálja a J. vármegyei gazdasági egylet; megemlítendő itt még a Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza- és belvizszabályozó társulat (Jászkisér), a Szelevényi átmentesítő- és belvizlevezető társulat, a Szolnok-Csongrád-Tiszabalparti ármentesítő társulat (Cibakháza), a Hortobágy-Berettyóvidéki belvizeket szabályozó társulat (Karcag) és a Székeséri viztársulat (Jász-Monostor). Állattenyésztése igen jelentékeny; az 1884. évi összeirás szerint volt a hasznos háziállatok létszáma 87 194 drb magyar és 2160 nem magyar fajtáju szarvasmarha (6,4 millió frt értékben), 254 bivaly, 49 612 ló (4,5 millió frt értékben), 564 szamár és öszvér, 138 019 sertés (2,2 millió frt értékben), 309 237 juh és birka (2,4 millió frt értékben) és 160 kecske. A szarvasmarha tenyésziránya az erdélyi magyar faj; nevezetesebb állattenyésztések T.-Derzs, Taskony, Alattyán, P.-Szanda és P.-Ecseg; jelentékeny a lótenyésztés s nevezetesebb ménesek Taskony, Puszta-Pó, T.-Beő, Fegyvernek; a fedeztetési állomások száma 26. Vannak továbbá jelentékeny juhászatok (Ujkut, Puszta-Pó, Tisza-Beő, Fegyvernek) és sertéstenyésztések is (Ujkut, Puszta-Pó, Fegyvernek, Puszta-Gyügér, Tisza-Kürt, Cibakháza). A házi szárnyasok száma volt 1884-ben 536 911 tyuk, 22 656 pulyka, 156 092 lud, 89 818 kacsa és 156 558 galamb. A méhkasok száma 15 469 volt. A lakosságnak jövedelmező kereseti ága a halászat, mely a Tiszán, Kőrösön, Zagyván és Berettyón szép eredménynyel folyik.
){kind=small}
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképe
Lakóinak száma erősen szaporodik; mig 1870. 258 553 és 1881. 278 443 lakosa volt, addig 1891. már 318 475 iratott össze s igy 1 km2-re 59 lélek esik. Az utolsó tiz év alatt a lakosság száma 10%-al emelkedett. Nemzetiségre nézve J. a legmagyarabb vármegyék közé tartozik, ugyanis 315 387 magyar (99%) mellett csak 1567 német, 977 tót s 622 egyéb van. Hitfelekezet szerint van 180 538 római katolikus (56,7%), 2908 ág. evangelikus (0,9%), 124 437 helvét (39,1%) és 10 005 izraelita (3,1%). A lakosság javarészét a jászok és kunok teszik. Foglalkozásra nézve következőképen oszlik meg a lakosság: értelmiség 1866, őstermelés 72 671, ipar 13 062, kereskedelem 2365, hitel 179, közlekedés 2756, járadékból élők 2525, napszámos 26 110, házi cseléd 6842, háztartásban 66 384, egyéb foglalkozásu 921, foglalkozás nélküli 14 éven alul 111 881, 14 éven felül 11 042, letartóztatott 415. Az őstermelés mellett, mely a lakosság főfoglalkozása, az ipar jelentéktelen; a gyáripar bölcsőkorát éli még s néhány gőzmalomra, tégla- és szeszgyárra szorítkozik. Élénkebb a kereskedelem, melynek főcikkei a gabonanemüek és élő állatok. Az üzleti életet élénkíti 8 bank, 16 takarékpénztár és 4 szövetkezet.
A közlekedés főeszközei a vasutak, melyek a vármegyét minden irányban szelik; fővonala a M. Á. V. budapest-debreceni vonala, mely Szolnoktól Püspök-Ladány irányában fut a vármegyén végig; Szolnoktól ágazik ki a hatvani, ebből az ujszász-jász-apáti vonal; Szolnoktól megy egy másik fővonal Mezőturnak (Arad felé), melyből ismét a kun-szent-mártoni, a mezőtur-szarvasi és turkevei szárny ágazik ki. Kis-Uj-Szállástól végre egyfelől Kaál-Kápolna, másfelől Dévaványa és Gyoma felé van vasut. Ezen vonalak összes hossza 389 km. A hajózás a Tiszán egész hosszában folyik. Állami utja nincsen; a törvényhatósági utak hossza 826 km., ebből azonban 734 km. kiépítetlen.
A közművelődés még nem áll a legtökéletesebb fokon; a 6 éven felüli férfilakosságnak 29,6, a női lakosságnak 36,3%-a nem tud sem irni, sem olvasni s (1892) 50 819 tanköteles gyermek közül 8100 nem jár iskolába. A vármegye területén van 220 elemi s 1 felső népiskola (a tanítók száma 385), 19 kisdedóvó, 1 börtöniskola, 12 szakiskola és 5 középiskola (szolnoki állami főgimnázium, jászberényi községi főgimnázium, karcagi református algimnázium, kis-ujszállási és mezőturi református főgimnázium). A szellemi élet leginkább Szolnokon és Jászberényben központosul.
Közigazgatás. J. vármegye 5 járásból áll és 7 rendezett tanácsu város van benne, u. m.:
| Járás, város | Községek száma | Lakosság száma | Ebből magyar | Lakott házak száma |
| Jászsági alsó járás | 9 | 43854 | 43710 | 8045 |
| Jászsági felső járás | 9 | 34644 | 34546 | 6992 |
| Tiszai alsó járás | 12 | 32552 | 32287 | 6000 |
| Tiszai felső járás | 8 | 45328 | 45014 | 8314 |
| Tiszai közép járás | 7 | 36891 | 35952 | 5414 |
| Jászberény r t v. | 1 | 24331 | 24155 | 5038 |
| Karcag | 1 | 18197 | 18050 | 4018 |
| Kis-Ujszállás | 1 | 12527 | 12443 | 2610 |
| Kun-Szt.-Márton | 1 | 12554 | 12529 | 2360 |
| Mezőtur | 1 | 23757 | 23306 | 4447 |
| Szolnok | 1 | 20748 | 20398 | 3051 |
| Turkeve | 1 | 13092 | 12997 | 2773 |
| Összesen | 52 | 318475 | 315387 | 59062 |
A vármegyében a rendezett tanácsu városokon kivül 45 nagyközség van (kisközség nincs); a puszták száma 185. A községek mind igen nagyok, ezernél kevesebb lakosa csak egynek van, ellenben 18 község 5000-nél népesebb. Székhelye Szolnok. Az országgyülésbe J. vármegye hét képviselőt küld.
Egyházi tekintetben a vármegye 28 római katolikus egyházközsége az egri érseki, 6 a váci püspöki egyházmegyéhez, 1 görög katolikus fiókegyháza a nagyváradi püspöki, 1 görög keleti anyaegyháza az aradi, 1-1 fiókegyháza a budai püspöki és karlócai érseki egyházmegyéhez, 1 ágostai evangelikus egyházközsége a bányai, 5 református község a dunamelléki és 22 a tiszántuli egyházkerülethez tartozik. Izraelita anyakönyvi hivatal 11 van. Törvénykezési szempontból az egész vármegye a budapesti itélőtábla kerülete alá tartozó szolnoki törvényszék területét alkotja; van 8 járásbirósága (Szolnok, Abád-Szalók, Jász-Apáti, Jászberény, Karcag, Kis-Ujszállás, Kun-Szt.-Márton, Mezőtur, az első kivételével mind telekkönyvi ügyekben birói hatáskörrel felruházva); az illetékes főügyészség, bánya-, sajtó- és pénzügyi biróság Budapesten székel. A közjegyzői székhelyek száma 6 (Szolnok, Jászberény, Jász-Apáti, Karcag, Kisujszállás, Mezőtur). Hadügyi tekintetben az egész vármegye a Szolnokon székelő 68. hadkiegészítési parancsnokság, a gyulai 2. és a debreceni 3. sz. honvédgyalogezredhez tartozik s alakítja az 5. és 6. I. oszt. és a 100. és 101. sz. II. oszt. népfelkelő zászlóaljat. Szolnokon csendőrszakaszparancsnokság székel. Pénzügyi tekintetben J. vármegye a szolnoki pénzügyigazgatóság területét alkotja, adóhivatala Jászberényben, Kis-Ujszálláson, Szolnokon és Tisza-Roffon, pénzügyőrbiztosi állomása Szolnokon és Karcagon van. Ipari és kereskedelmi ügyeit illetőleg a debreceni kamara illetékességi körébe van beosztva; államépítészeti hivatala Szolnokon van. Közuti kerületi felügyelője Nagyváradon, posta és táviróigazgatósága Budapesten székel. A vármegye területén 35 gyógyszertár van. L. még Jászok és Jász-kun kerület.
