Japáni szobrászat,
Japáni szobrászat, anyaga a fém, kivált a bronz, továbbá a fa és az elefántcsont. A két utóbbi anyagból kisebb faragványok készülnek. Kő alig van Japánban, legkevésbé olyan, mely szoborra alkalmas. A J. eredete és fejlődése a buddhizmussal van kapcsolatban és kezdetben csakig bálványok készítésére szorítkozott. Az e nemü művek között régiségénél és nagyságánál fogva legnevezetesebb Buddhának bronzból öntött két óriási szobra. Az egyik, mely Yamato tartományban Narában van, Kr. u. 741-749., a másik, mely Sagami tartományban Kamakurában van, Kr. u. 1252. készült. Az előbbinek sűlya 456 000 kg., magassága 30 m., középső ujja 2 m. A XII. sz.-tól kezdve a XVII. sz.-ig hanyatlóban volt a J., az e korszakbeli szobrászati tevékenység a bálványok megállapított körére szorítkozott, a XVII. sz. elejétől fogva azonban ujra föllendült, s virágzását a XVIII. sz.-ban érte el, s legkiválóbb alkotásai nem az emberi az állati alakokat ábrázoló szobrok. Ez időben a kézi ügyesség és a bronz ötvözése, továbbá öntésének technikája a tökély legnagyobb fokát érték el. A bronz-szobrok hatását nagyban emeli a különféle szinü, u. m. fekete, barna, zöldes, szürkés stb. patina, melyet a Calamagrostis Hakonensis nevü fűből kifőzött nedvvel mesterségesen állítanak elő. Az ilyetén patina készítésének részleteit eddig nem ismerjük. A szobrászat körébe tartoznak a fából faragott és sokszor meglepő természetszerüen kimunkált álarcok, melyek vallásos szertartásoknál, udvari ünnepélyeknél és szini előadásoknál használatosak. Végül a J. sajátos termékei az u. n. neckék, azaz a pipatok, az orvosságos doboz és a dohányzacskó selyemzsinórján függő apróság, mely megakadályozza, hogy e használati eszközök az övből kicsusszanak. A neckék a japáni képzelő tehetség leleményes, tréfás, változatos, kecses szüleményei; anyaguk sokféle, tárgyuk a növény-, az állatvilág és az ember. A J. ezeken kivül tehetségének java részét a vasból, bronzból öntött, fából, elefántcsontból, bambusznádból stb. faragott használati eszközök, u. m. edények, dobozok, fegyverek stb. diszitésére fordította, szóval mint a festészet, ugy a szobrászat is az iparművészet szolgálatában állott és áll ma is.
