Janson,
Janson, 1. Kristóf, norvég költő, szül. Bergenben 1841 máj. 5.; fiatal korában (1865) teologus volt. Első föllépése 1866-ra esik Per og Bergit, Liv és Fra Bygdom elbeszéléseivel. Későbbi művei közül nevezetesebbek: Norske Digt (1867), Marit Skjölte (dánul 1868), Den Bergtekne (1876), Fraa Danskeiidi (1875). Nagyobb szabásu munkái: Vore Bedsteforaeldre (1882), Amerikaniske Forhold (1881), Har Orthodoxien Ret, Praeriens saga (1885). 1882-ben É.-Amerikába ment, s ott most is mint unitárius lelkész él.
2. J. Pál, belga radikális politikus, szül. Herstalban 1840 ápr. 11-én. 1877. Brüsszelben a képviselőházba választották, melynek 1894-ig állandóan tagja volt. Egyuttal a belga Association libérale és a haladópárt elnöke. 1888-ban Monsban ügyvéde volt az anarkistáknak az ellenök indított perben. Az 1891-93. parlamentáris küzdelmekben ő volt a radikális képviselők bizalmi férfia. Az 1893. Brüsszelben rendezett próbaszavazás alkalmával 110 000 szavazó közül 48 600 J. indítványára szavazott, mely szerint minden polgár, aki a 21. évet meghaladta, válsztó lehessen. A képviselőház azonban nem J., hanem a Nyssen által ajánlott, u. n. plurális rendszert fogadta el. (L. Belgium története. Pallas Nagy Lexikona III. 38.). Elveihez akkor sem lett hűtlen, midőn párthiveinek legnagyobb része az 1894 novemberi választásokban a szocialisták által legyőzetett. Lüttichben mondott beszéde (1894 dec. 3.) ujra az általános szavazási jog behozatalát sürgette és ujra kikelt a tőkepénzes bourgeoisie ellen.
