János Szalvátor,
János Szalvátor, osztrák főherceg, magyar kir. herceg, szül. Firenzében 1852 nov. 25., mint II. Lipót főhercegnek legifjabb fia. Atyja elüzetése után J. is Bécsbe került, és az osztrák hadseregbe lépett. Előbb a vadászoknál, azután a tüzérségnél szolgált és 1876-78-ig Komáromban állomásozott mint ezredes. 1878 elején mint dandárnokot Bécsbe helyezték át, majd pedig Boszniába küldték, ahol az okkupációban részt vett. 1879. mint hadosztályparancsnok Pozsonyba került és nemsokára táborszernagygyá lett; 1883. pedig Linzbe helyeztette át. Ekkor már mint katonai iró több izben magára vonta a közfigyelmet; munkái közül nevezendők: Betrachtungen über die Organisation der österreichischen Artillerie (Bécs 1875); Gesch. des Lin. Infant. Regiments Erzh. Wilhelm Nr. 12. (2 köt.); Drill oder Erziehung (3. kiad. 1883). Irataiban közlött reformeszméivel és kritikai megjegyzésével éles ellentétbe jutott a hadsereg legfőbb parancsnokával, Albrecht főherceggel és a bécsi uralkodó körökkel. 1887 szept. váratlanul megfosztották dandárnoki állásától. Később meg azt vetették szemére, hogy a kelleténél is jobban buzgólkodott Koburg Ferdinánd herceg bolgár trónjelöltsége érdekében. A nagy közönség sajnálkozással vette észre, hogy a nagytehetségü, nyilt szivü és szókimondó főherceg tétlenségre van kárhoztatva. J. maga pedig, látván, hogy a hadseregbe többé nem fogadják vissza, és beleunván a viszonyokba s még inkább a semittevésbe, lemondott rangjáról és méltóságáról, nőül vett egy táncosnőt és 1889. Orth János név alatt (Orth kastélyról a gmundeni-tó partján) Ausztriát elhagyta. Miután Fiuméban a tengerészkapitányi vizsgát sikerrel letette, 1890 nyarán a saját vitorlás hajóján, a Sta Margheritán Hamburgból Buenos-Ayresen át Valparaiso felé indult. Ez uton azonban nyoma veszett. Mióta Buenos-Ayresből elindult, sem róla, sem hajójáról semmi hir sem érkezett Európába. Valószinü, hogy Dél-Amerika körülhajózása közben tengeri viharban elveszett. Sorsa mindenütt őszinte részvétet keltett. Még említendő, hogy az Assassinok cimü balletnek ő irta meg szövegét és hogy maga irta le azt a jelenetet, midőn Rudolf trónörökössel együtt a bécsi burgban Bastian spiritiszta cseleit leleplezte. (Einblicke in den Spiritismus, 5. kiad. Linz 1885).
