Jamaika,
Jamaika, a Nagy-Antillák egyike a Karibi-tengerben, 140 km.-nyire Kubától és 185 km.-nyire Haititól, amelytől a paso de los Vientos (Szél-csatorna) v. J.-i csatorna választja el. Területe 10860 km2, a hozzá tartozó Turks és Caicos szigeteket is beleszámítva 12019 km2; lakóinak száma (1891) 639491 (1 km2-re 59); ezek közt fehér: 14692, korcs 121955, néger 488624, K.-indiai 10116, khinai 481. Kerülete több mint 800 km. Haitiéhez hasonlít; legalább 30 kisebb-nagyobb öböl és mélyedés van a partjaiban. A felülete igen hegyes. Hegyek és felföldek két, egy É-i és egy D-i részre osztják, amelyek közt a közlekedés csak hajókon történik. Legmagasabbak a K-i részen a Blue mountains; ezek a Great Cascade és Cold Ridge-ben 2361-2488 m.-re emelkednek; Ny-i folytatásuk 600-1000 m. magas hegylaposokból és hegytömegekből áll; középen a Bull Head 957 m., É-ra tőlük viznyelőkben gazdag mészkő-fensik nyulik a tengerig. A hegyekről számos patak rohan a tenger felé; a legnagyobb és egyedül hajózható a Black River (60-70 km.); kisebbek: a Dry River, Cobre, Great River. Az éghajlat a fekvés szerint különböző; az alsóbb helyeken forró; Kingstonban 22-27° közt váltakozik, de 1200 m. magasban 13 és 16° közt; amott a sárga láz is fellép, emitt szanatoriumok épültek. Két esős és két száraz évszak van; emez május-juniusban és nov.-decemberben szokott tartani. A talaj termékeny ugyan, de munkáskéz hiányában nagy része parlagon hever. 1891. művelés alatt állott 640249; ha.; ebből cukornádra esik 32487, kávéra 22476, banánára 9959, kókuszdióra 7816, gabonára 581, kakaóra 1231, legelőre 124586, közös legelőre 325787; közös legelőre és pimentóra 45832. Ezenkivül az erdőkben sok az értékes mahagoni-, kampes- és egyéb fa. Legtermékenyebb részek a S. Thomas, S. Catherine, Trelawny, S. James stb. járások. A kiterjedt legelők következtében az állattenyésztés is igen virágzó. Az állatállomány volt (1893) 52822 ló, 16238 szamár, 104821 szarvasmarha és 15180 juh; az apró majorságot is nagy számmal tartják. A hegyekben ólom van bőven; ezenkivül még réz, ezüst és cink is. Az ipar legjelentékenyebb és csaknem egyedüli ága a rumkészítés. A forgalom előmozdítására szolgál 89 angol mértföld hosszu vasut. A külkereskedelmet a következő számok mutatják (1892): A kivitel értéke 1,76 millió (ebből esik a cukorra 241683, rumra 255737, kávéra 336839, gyümölcsökre, főképen banánára 262745), a bevitelé 1 millió font sterling (pamutáruk 262294, besózott halak 130975, buza 177225, rizs 69811). A hajóforgalom u. a. évben 1285493 tonna. Az angolok kormányát 1867. szabályozták; e szerint a végrehajtó hatalmat a kormányzó kezeli, aki mellé egy titkos tanács és egy 17, részint kinevezett, részint választott tagból álló törvényhozó gyülés van rendelve. Közigazgatásilag 3 countyra (Surrey, Middlesex és Cornwallis) és ezek összesen 14 járásra vannak felosztva. A bevételek (1892) összege: 713332, a kiadásoké: 734524, az államadósság 877 font sterling. Összesen van (1892) 877 nyilvános iskola, amelyekbe 45927 gyermek jár; az iskolakötelesek száma: 164552. Kingston mellett van egy főiskola 51 tanulóval. A fölebbviteli biróság (1) a high court of justice; első foku biróságok a circuit courts, azonkivül minden járásban van egy resident magistrate. A szárazföldi rendőrség 735, a vizi 27 és a mezei 1512 főből áll. A haderő 1638 főből és egy 465 emberből álló önkéntes csapatból áll. A főváros Kingston.
Történelem. J.-t a benszülöttek Xamayca-ját 1494 máj. 3-án fedezte föl Kolumbus Kristóf, aki San Yagónak keresztelte. 1509. kezdték el gyarmatosítani a spanyolok, akik a benszülötteket kegyetlen módon csakhamar teljesen kiirtották. Gyarmataik közül a főbbek voltak: Sevilla de Oro, Mililla, Santiago de la Vega, a mai Spanishtown stb. 1655. Cromwell hadai az angolok számára foglalták el. 1664-ben megkezdték nagyobb mértékben a néger rabszolgák importálását. 1680-1786-ig több mint 2 milliót hoztak be; oly kegyetlenül bántak velök, hogy több izben föllázadtak, de mindannyiszor leverettek. 1838., midőn a rabszolgaságot megszüntették, a szigeten 311000 rabszolga volt, akik, mivel még mindig szigoru elbánásban részesültek, 1865-ben J. Gordon mulatt baptista hitszónok vezérlete alatt fellázadtak; e lázadást Eyre kormányzó vérfagylaló kegyetlenséggel fojtotta el. Ezért 1866. visszahivatott és J.-t koronagyarmattá tették és neki a mai alkotmányt adták. V. ö. Long Eduárd, Hist. of J. (1774); Letters from J. (1873); Gardner, A hist. of J. (1873); Sawkins, Reports on the geol. of J. (1869); Handbook to J. (1893).
