Jakobiták,
Jakobiták, 1. közös neve az egyháztörténelemben a monofiziták (l. o.) szektájának, de mégis különösen a szir, mezopotámiai és khaldeai monofizitákat nevezik igy Baradeus Jakab (l. Baradai) szir barát után, ki Justinian császár uralma alatt a hazájában levő monofizitákat egységes összeköttetésbe hozta. A mai J. körülbelül 40000 családot számlálnak és a szultán által kinevezett két patriárka u. m. a Diarbekirban lakó s antiochiai, s a Saphronban lakó s jeruzsálemi patriárka cimet viselő főpap vezetése alá vannak helyezve.
2. J., másként Jakabpártiak. Az 1689. elüzött II. Jakab angol királynak és fiának, III. Jakabnak (l. o.), továbbá unokájának, a trónkövetelő Károly Eduárdnak párthivei. Közülök többen II. Jakabot Franciaországba követték, abban a reményben, hogy Jakab, XIV. Lajos segélyével az angol koronát vissza fogja szerezni. A párthoz különösen sok tory, első sorban a skót nemességnek jelentékeny része tartozott, mely Angliának Skóciával való unióját ellenezte. II. György trónralépése alkalmával a skót J. fegyverre keltek III. Jakab érdekében, amire ennek fia, Károly Eduárd, mint trónkövetelő jelent meg Skóciában, de Culloden mellett (1746 ápr. 27.) szörnyü vereséget szenvedett. Miután az angolok pártjának legfőbb embereit kivégezték, a J. hatalma teljesen megszünt.
