Izraelita (magyar) kézmű- és földmivelési egylet.
Izraelita (magyar) kézmű- és földmivelési egylet. A pesti izr. hitközség kezdeményezésére 1842. alapíttatott a következő célból: a nehéz kézművek és iparágak gyakorlata, a magyar nyelv ápolása, a földmivelés gyakorlása, a közhasznu ismeretek s a tiszta erkölcs terjesztése. Eleintén azon fáradozott, hogy zsidó inasok befogadására a mestereket megnyerje. 1843. az egylet saját kebelében az elemi ismeretek elsajátítása végett iskolát létesített. A szabadságharc után egyes tehetségesebb növendékek magasabb kiképeztetéséről is gondoskodott. Ezek között legelső volt Klein Miksa szobrász. A 60-as években az egylet ügykezelését és tanácskozását teljesen megmagyarosították, nemcsak magyar nyelvet, hanem magyar szellemet és hazafias érzületet is vive az egylet működésébe és igy az egylet nemcsak cimre, de valóságban is magyar egyletté lett. Az egylet tagjainak száma 1893. évben 1189-re, a tagjárulékok összege 5250 frtra, az egyleti növendékek száma pedig 410-re emelkedett. Az 1893. évben megkapta az egylet a Pollák Márk és neje által alkotott 70000 forintnyi alapítványt. A Damjanich-utcában iparos tanulók számára felszerelt, egyelőre 30 ágyra berendezett menhelyet létesített, melynek célja oly képesítettebb gyermekeknek, kiket az egylet mesterségekre, különösen pedig a zsidóság körében még kevésbé elterjedt iparágakra szánt, a szükséges szállást és megfelelő gondozást nyujtani. Ez intézet létesítésével az egylet 1893. ülte meg 50 éves fennállásának emlékét. Félszázados működése alatt 1179 növendéket képzett ki és szabadított fel. Az egyletnek 156402 frt 83 krnyi vagyona van.
