Izgatás.
Izgatás. Két kérdésnek van itt különös fontossága. Az egyik a nyilvánosság fogalmának, a másik a büntetendő tényálladékoknak olyatén meghatározása, mely a bünösséget valóban veszélyes I.-okra szorítja, a gondolat- és véleményszabadság nagy horderejü vivmányát biztosítja s elejét veszi annak a lehetőségnek, hogy I. ürügye alatt büntetéssel sujtassék a jogosult tudományos birálat s békókba veressék az igazságot kutató emberi szellem. A magyar btkv az első kérdést akként oldotta meg, hogy nyilvános csak az az I., mely a) gyülekezeten nyilvánosan szóval, vagy b) nyomtatványnak, iratnak, képes ábrázolatnak terjesztése v. közszemlére kiállítása utján történik. A büntetendő tényálladékokat egyebekben a törvény következőkkel határozza meg:
1. Egyenes felhivás büntett v. vétség elkövetésére. Büntetés két évig terjedhető államfogház és 2000 frtig terjedhető pénzbüntetés. Természetesen csak az alatt a feltétel alatt, hogy a felhivás eredménytelen maradt, mert ha a büntett v. vétség elkövettetett, az izgató mint felbujtó büntetendő. A büntetési nemnek államfogházban történt megállapítását oly esetekre is, amelyekben az I. nem államfogházzal büntetendő büncselekményre irányul (p. rablásra, gyilkosságra), egyáltalán nem lehet helyeselni. 2. Egyenes felhivás intézése vagy terjesztése engedetlenségre a törvény, a hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen. Büntetés két évig terjedhető államfogház és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetés. 3. Valamely osztálynak, nemzetiségnek v. hitfelekezetnek gyülöletre I.-a a másik ellen; I. a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen. Büntetés ugyanaz. 4. Megtámadása: a) a király személye sérthetetlenségének, b) a trónöröklés törvényes rendjének, c) az alkotmányos államformának, d) a törvény kötelező erejének. Büntetés 5 évig terjedhető államfogház. 5. Lázítás: a) az alkotmány egyes intézményei, b) a monarkia másik államával fennálló kapcsolat, c) a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség, d) a királynak, az országgyülésnek, az országgyülési bizottságoknak v. a közösügyi bizottságnak törvényes joga ellen. Büntetés ugyanaz. 6. a) Magasztalása a törvény által büntettnek v. vétségnek nyilvánított cselekménynek, b) valamely büntett v. vétség elkövetőjének annak elkövetése miatt földicsérése v. kitüntetése. Mindkét esetben bünvádi eljárásnak csak akkor van helye, ha a cselekvény miatt elkövetése után 3 hó alatt a biróságnál följelentés történt. Büntetés 6 hónapig terjedhető fogház.
Azt a szintén vitatott kérdést, vajjon a nyilvános I. a közönséges btkvben vagy külön a sajtótörvényben szabályoztassék-e, a magyar törvényhozás az első értelemben döntötte el és helyesen, már csak azért is, mert miként az elkövetési módokból látható, a büncselekményt nemcsak sajtó utján lehet elkövetni. De helyesen azért is, mert a sajtó csak mint «elkövetési eszköz» jöhetvén figyelembe, a közönséges btkv alól való kivétele nem indokolt. Az 1848-iki törvényhozás az I.-t, mint általában a sajtó utján elkövetett büncselekményeket (a törvény által u. n. sajtóvétségeket) a sajtótörvényben (1848. XVIII. tvcikk) szabályozta. A sajtótörvény vonatkozó §-ai a magyar btkvek életbeléptetésével hatályukat vesztették.
