Íz
Íz (gradus) alatt vérrokonoknál a távolsági fokot értjük. Az ízek kiszámítására nézve egyenes ágban ugy a római, mint a kánoni jog szerint egyforma szabály érvényes. Annyi az íz, ahány a nemzés: «Tot gradus quot generationes». A gyermekek és a szülők tehát első ízben; az unokák és nagyszülők másodízben rokonok egymással stb. Az oldalágaknál a római jog ugyanezt a szabályt követi. A kánoni jog azonban az ízek kiszámításánál csak az egyik vonal, és pedig ha a két vonal nem egyenlő, a hosszabb vonal nemzéseit veszi tekintetbe, ugy hogy a kánoni jog szerint az oldalági két rokon oly ízben rokon egymással, amely ízben azoknak egyike rokon a közös törzsfővel, és pedig egyenlőtlen vonalaknál az, aki a közös törzstől távolabb áll. Az íz-számítást a következő képlet teszi szemlélhetővé, amelyben A és B a szülők, C és D gyermekeik, E és F unokáik:
C és D első ízben, E és F másodízben rokonok A és B-vel. Egymásközt a római jog szerint C és D a második, E és F a negyedik, E és D v. F és C a harmadik ízben; a kánoni jog szerint ellenben C és D az első, E és F a második, E és D v. F és C szinte a második ízben rokonok. A kánoni jog tehát az oldalrokonokat közelebbi íz-rokonságba hozta egymással. Nálunk a kánonjogi számítás érvényes; a keleti, egyesült és nem egyesült egyházakban a római.
