Iszpahan
Iszpahan (Iszfahan), város Irak-Adsemi persa tartományban, 335 km.-nyire Teherantól a Zenderud partján, az é. sz. 32° 42´, a párisi k. h. 49° 30´, 1576 m. magasban, több karavánut találkozásánál, 60-80 000 lak., akik selyem-, pamutkelméket, bársonyt, posztót, vas-, acél- és bronzfegyvereket, puskaport, ékszereket, fehér musszlint, nyergeket, lószerszámot, papirt, üveget és famozaikot készítenek, a város termékeny környékén pedig gabonát, mákot és gyümölcsöket termesztenek. I. Aspadana néven már a II. században fennállott. Virágzása korát azonban Sah Abbasz (1589-1627) uralma alatt élte, aki fővárosává tette. Ekkor kerülete 24 mértföld volt, benne 162 mecset, 48 kollégium, 1802 karaván-szeráj, 273 nyilvános fürdő és több mint 38 000 palota és ház állott; lakóinak számát pedig 600 000-re becsülték. Midőn azonban az afgánok 1722. Mir Mahmud vezérlete alatt elfoglalták és elpusztították, gyors hanyatlásnak indult. A romok benne nagy területeket foglalnak el, de még mindig tanuságot tesznek egykori nagyságáról. A régibb épületek, illetőleg romjaik közül a kiválóbbak: a Zende-rudon átvezető, 150 m. hosszu, 23 m. széles és 25 magas oszlopon nyugvó hid; a Csehar-Bagh, azaz azon palota- és parkcsoport, amelyek ugyan nagyrészt elpusztultak, de szép fasoraikkal, épületmaradványaikkal, amelyek közt kitünik az anyakirálynő kollégiuma, a Csihul-szutun vagyis 40 oszlop, a Hast-Bihist vagyis 8 paradicsom, most is bámulatra ragadnak; a kettős arkád-sorral övezett, de most egészen elhagyatott Maidan-Sah nevü 600 m. hosszu és 215 m. széles tér, amelyen a népünnepeket tartják és amelyet a Mezdsid-i-Sah, a Kelet egyik legpompásabb mecsetje (képét l. az Építészet XX. mellékletén), továbbá a nagy Lutf-Ollah nevü mecset ékesítenek. Az uj I. utcái egészen keleti jellegüek, szükek és piszkosak; rajtuk vonul keresztül az 5 km. hosszu bazársor. D-re van a Dsulfa nevü külvárosa, az örmények (mintegy 2000) városrésze 6 nyomorult templommal és egy apácakolostorral, amely az örmény püspöknek szolgál lakóhelyéül és amelyben a katolikusoknak is van egy templomuk és egy kis dominikánus zárdájuk. V. ö. Gobineau: Trois ans en Asie 206. és köv. old.
