Isten ostora
Isten ostora (flagellum Dei). A nyugati legendákban Attila nevéhez csatolt jelző, később cime, melyet magának tulajdonít s végre Attila személyesítése. Legelébb szt. Lupus troyesi püspök VIII-IX. sz.-ban készült legendájában fordul elő, hol a püspök kérdésére Attila ezt mondja: «Ego sum Attila, rex Hunnorum, flagellum Dei» (Én Attila vagyok, a hunnok királya, isten ostora). A galliai legendák szerint azonban már előzőleg I.-nak nevezte Attilát egy a katalauni ütközet előtt elfogott champagnei remete. Az itáliai hagyomány szt. Benedeknek tulajdonította ezen elnevezés feltalálásának dicsőségét, de már szt. Geminius modenai püspök legendája Attila szájába adta a magát isten szolgájának nevező püspökkel szemben ezt a nyilatkozatot: «Si tu es servus Dei, ego sum flagellum Dei» (Ha te isten szolgája vagy, én isten ostora vagyok). A magyar krónikák szerint maga Attila neveztette magát alattvalóitól a hunnok királyának, a földkerekség félelmének és I.-nak. Thierry szerint (Attila-mondák, ford. Szabó k., 16. s köv. l.) az elnevezés bibliai eredetre vezethető vissza s román népektől származik, kik Attilában összpontosították a népvándorlás borzalmait s eszményképét az I. fogalmában állították maguk elé. Valószinü azonban, hogy a nyugati népek csak átvették a hunnoktól, mint felfogásukba illő kifejezést, de talán egyenesen magától Attilától származik. Dsingiz khán is azt mondta a bokhariaknak, amit a legendák mondatnak Attilával: «Kérditek, ki vagyok én, hogy ily módon beszélek hozzátok? No hát tudjátok meg, hogy én I. vagyok. Ha nem vétkeztetek volna, isten bizonyára nem küld vala ide a ti büntetéstekre» (Vámbéry Á., Bokhara tört. I. 152.). A magyar népmondák hasonló szavakat adnak a németektől elfogott Lél vezér szájába: «Mi a mennybeli isten boszuja vagyunk, kiket a ti ostoraitokul rendelt» (Thuróczi, Chron. Hung. II. 25.). Ezek azt mutatják, hogy az elnevezés a turán népek szellemében gyökerezik s mivel képzelni sem lehet, hogy Dsingiz khánnak legkisebb tudomása is lett volna arról, miféle jelzővel illették a nyugatiak Attilát, föl kell tennünk, hogy az I. ősrégi hagyományos jelzője a turán hódítóknak, melynek eredete arra a felfogásra vezethető vissza, hogy a hódító egy felsőbb hatalom sugallatára cselekszik, az ruházta rá a hódítás jogát s aki ellentáll, egyenesen az isten ellen vétkezik.
