Irkutszk
Irkutszk, 1. orosz főkormányzóság K.-Szibériában, mely magában foglalja Jenisszejszk, I. kormányzóságokat és Jakutszk területet, I. fővárossal. - 2. I., orosz kormányzóság Jeniszszejszk, Jakutszk, Transzbajkália és a khinai birodalom közt 743 472 km2 területtel (ebből 17 175 km2 a Bajkál-tóra esik), (1890) 421 187 lak. Általában hegyes, főképen DNy-i szögletében. A khinai birodalom felőli határán a Szajáni hegység NyÉNy-ról KDK-felé huzódik, amelynek legmagasabb csúcsa a glecserekkel takart Mungu-Szardik (3500 m.) és amelyből számos, erdőkkel takart lánc ágazik ki É-felé. Az összes vizek a Jenisszej és Lena medencéjéhez tartoznak. A Bajkál-tónak ÉNy-i része tartozik a kormányzóságba; a számos hegyi tó közül a legnagyobb a 16 km. hosszu Toto Aszgul. Ásványországi termékekben I. szegényebb mint szomszédai; legfőbb ilynemü termékek a vas az Irkut és Bjelaja völgyében, a grafit (az aliberti bánya hires) a Bjelaja és Oka völgyében. A Szlyulyanka körül lapis-lazulit találnak. Az éghajlat zord, I. városban az évi középhőmérséklet -0,5°, a rövid nyáré 16,3°, a télé -18,5°. A terület legnagyobb részét erdők takarják; legtermékenyebb a föld az Angara és Lena völgyében. Az állattenyésztés virágzó. A halászat és vadászat még mindig jövedelmező foglalkozás. A lakosok közül mintegy 100 000 szibériai benszülött, akik közt a legszámosabbak a burjatok, de vannak jakutok és tunguzok is; a többiek oroszok és lengyelek; ezek közt számosak a számüzöttek. Az ipar csaknem egyedül I. városára szorítkozik. A kereskedelem élénk. Legfontosabb utak a nagy szibériai ut, a Lena, Angara és a Bajkál-tó. A kormányzóság 5 járásra oszlik, ezek: Balaganszk, Verholenszk, I., Kirenszk és Nizsnej-Udinszk. - 3. I., fővárosa az ugyanily nevü kormányzóságnak az é. sz. 52° 16´ 30 " s a k. h. 104° 22´ alatt az Angara jobb partján, szemben az Irkut torkolatával, a főkormányzónak és egy érseknek székhelye, (1888) 47 403 lak., 56 gyárral, amelyek közt a posztó-, szesz-, porcellán-, téglagyárak a legfontosabbak; élénk, különösen tranzito-kereskedelemmel, több templommal, gimnáziummal, papi nevelőintézettel, technikai főiskolával, földrajzi társasággal, amelynek szép gyüjteményei vannak, könyvtárral és meglehetősen élénk szellemi élettel. A nagyobbára széles, követzett utcákból álló város házai tulnyomóan faépületek; legszebb tér a Fegyver-tér, legszebb épületek a főkormányzósági palota, a kaszárnyák, a vámház, az aranyolvasztó és az 1858. az aiguni szerződés örömére épített diadalkapu, amelyen e felirat olvasható: Az ut a Nagy-oceánhoz. I. 1652. alapíttatott és 1686. várossá emeltetett.
