Interdictum

Teljes szövegű keresés

Interdictum (lat.) a. m. tilalom. A római jogban I.-nak bizonyos birói parancsokat neveztek, melyek leginkább tényleges állapotoknak hatalmaskodás és efélék ellen hatóságilag való fentartását célozván, a jogvédelemnek, de egyuttal a közcsend rendészeti védelmének is szükséges kiegészítését képezték. Aszerint, amint az I. bizonyos tilalmat tartalmazott vagy alperesnek valaminek visszaszolgáltatását v. előmutatását hagyta meg, prohibitoria, restitutoria v. exhibitoria I.-okat különböztettek meg. A birtok védelmére szolgáló I.-ok különösen I. retinendae vagy krecuperandae, vagy kadipiscendae possessionis, a szerint, amint fennálló, de megháborított birtoknak fentartására, elvesztett birtoknak visszaszerzésére, v. birtoknak megszerzésére irányulnak. Az elsőt ingatlanoknál I. uti possidites-, ingóknál I. atrubi-nak nevezték. Ezenkivül az I.-oknak tárgyuk szerint különböző neveik voltak. - I. az egyházjogban, l. Egyházi büntetések.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT