Húsadó.
Húsadó. Húsfogyasztási adó-alak azon közvetett adó, mely a húsélvezet megadóztatását célozza. A hús fogyasztása nagyobb fizetési képességet árul el és annyiban a hús alkalmasabb adótárgy, mint p. a só, kenyér, de azért mégis mint elsőrendü életszükséglet kielégítésére szolgáló, minden esetre kivánatos, ha adó alá nem esik. Ez annál is inkább áll, mert nagyon nehéz ez adónak helyes keresztülvitele; az adótárgy nagy szétszórtsága az állami területek minden részén, a minőség megállapításának és tekintetbevételének nehézségei is ez adó ellen szólanak. Fejletlenebb viszonyok mellett a húsadó a darabok száma szerint vettetik ki, későbben inkább súly szerint. Ujabban a húsadó inkább mint községi adó alkalmaztatik; különösen nagyobb városokban, ahol a közvágóhidi intézmény által a húsforgalom központosíttatik, az adó kivetése kevesebb nehézséggel jár. A kivetési mód különböző, majd mint forgalmi adó (kapuadó) vettetik, majd a mészárosoknál stb. Nálunk a húsadó alá esik a nagyobb és kisebb vágómarha és Budapesten a vád és annak húsa és a vadszárnyasok. Tesz pedig az adó:
| Budapest | Pozsony | I. | II. | III. |
osztályu községben
| darab szerint | 6,30 frt | 5,04 frt | 5,04 frt | 3,78 frt | 2,52 frt |
vágó és kisebb marhák és
| 1 éven felüli borju után | 1,05 frt | 0,84 frt | 0,89 frt | 0,63 frt | 0,42 frt |
A fél állat az egész állat adójának felét, a félnél nagyobb az egész állat adóját fizeti, mig a felénél kisebb hússúly szerint adóztatik meg. A H. tett 1893. 3 830 254 frtot. A H. behozatott 1850., törvényesíttetett az 1868. XVII. és XXXV. t.-c.-kel, ujabban szabályoztatott az 1875-ik évi XXVIII., és az 1887. XLVII. t.-c. által.
