Homoki szőllők
Homoki szőllők. Midőn a délfranciaországi szőllőket a filoxera majd mind megtámadta s jórészt el is pusztította, általános feltünést keltett Dél-Franciaországban, hogy az aigues-mortesi tengeröböl homokos partjain (Gard és Hérault départementokban) ültetett szőllők régi diszükben maradtak meg. Marion marseillei tanár vette a jelenséget vizsgálat alá, ki kiderítette, hogy a nevezett szőllőknek talaján nagy (78,5 %) quarc-tartalma oka annak, hogy bennük a szőllők épen maradtak, mert Marion kisérletei szerint ha filloxerával bellepett gyökeres szőllővesszők quarc-homokba ültettetnek, egy hónap mulva már nyoma sincs a tetveknek a szőllő gyökérzetén, azok a quarc-homokban tönkrementek. De nem minden quarc-tartalmu homok filloxeramentes, hanem csakis azok, melyekben a quarc-homok 70-75 %-ot tesz ki; az ilyen homokot, hová főleg a futóhomokok tartoznak, melyekben a quarc-homok 80-90 %-ra is felrug, immunis (sértetlen) homoknak nevezik. Saint-André francia tanár vizsgálatai alapján azt állította, hogy a homok immunitása a quarc-homok tartalmán kivül még a homok viztartó képességétől is függ; szerinte csak az olyan homok immunis, melynek viztartó képessége 25-35 súlyszázalék között ingadozik, s hogy a nagyobb viztartó képességgel bíró talajok már nem filloxeramentesek. A homok immunitásának megállapítása a homoktalaj mekanikai és vegyi vizsgálata utján történik. Ily vizsgálatokat végeznek hazánkban a budapesti és a m.-óvári vegykisérleti állomások, továbbá a gazdasági tanintézetek vegyműhelyei és egyes vincellér-iskolák. A nevezettek által hivatalosan megvizsgált és immunisnak talált homokterületek a földmivelésügyi minisztérium által nyilvántartatnak s a vesszőszállítás tekintetében ama kedvezménynyel birnak, hogy szőllővessző ilyen helyekre bárhonnét szállítható, továbbá viszont, hogy ilyen immunis szőllőterületről sima vessző az ország legtöbb részébe szállítható. Az immunitás megállapításának legegyszerűbb módját a Liebermann Leo dr. által feltalált képlékenységi próba képezi. Ez abban áll, hogy a megvizsgálandó homokból egy maroknyit kevés vizzel (a homok 1/4 - 1/5 részével) összegyurni próbálunk. Az immunis homok vagy nem gyúrható össze, vagy ha összegyurható is, a kiszáradásnál könnyen szétesik, mig a nem immunis homok könnyen gyurható s alakját a kiszáradás után megtartja akkor is, ha a kigyurt alak (ujjnyi vastagságu henger) megbolygattatik.
Mig a francia H. tulajdonosai főleg arra törekedtek, hogy lehetőleg sok bort szürjenek, nem nézve a borok minőségére, addig az ujabban ültetett magyar H.-nél arra is tekintettel vannak, hogy a minőség is (ámbár a jófekvésü hegyi borok kitünő minősége el nem érhető) lehetőleg jó legyen. A kecskeméti tapasztalatokból kiderült, hogy a homokon kitünő csemegeszőllőt és meglehetős jó borszőllőt lehet termelni, ha a fajtát jól megválasztjuk. Kevés, de igen jó vörös bort szolgáltatnak a homokon a Merlot és a Cabernet franc fajták; többet terem, habár nem oly jó bort ad a nagy burgundi, s legtöbbet terem, a minőség rovására, a kék kadarka. A fehér bornak való fajták között legfinomabb, de kevés bort ad a szilváni zöldszőllő, nagyobb termést adnak, de nem oly kiválót: az olasz rizling, szlankamenka, mézesfehér, ezerjó és erdei szőllőfajták. Csemegeszőllőknek ajánlatosak a gyöngyszőllők (Chasselas), az oporto, hamburgi muskotály, trollingi kék, genovai szagos és a Madeleine Angevine. A H. telepítésének első munkája a terület egyengetése, mi abban áll, hogy a buckák a homokkgyalu segélyével vagy talicskákkal a mélyedésekbe (kifuvásokba) hordatnak. Az egyengetést a rigolozás (földforgatás) követi, lehetőleg 70 cm. mélységre, s a rigolozott talajba közönségesen furó után vagy kecskelábban ültetik el az 50-60 cm. hosszura metszett sima vesszőket. Az ültetés után a tőkék közé, a homok megkötése végett, szalma szóratik s ez több helyen bekapáltatik; egy kataszt. holdra 3-4 szekér szalma szükséges. Mert a H. sik v. szelid lejtésü fekvésükkel a fogatos művelést, mi a megmunkálást jelentékenyen olcsóbbá teszi, lehetővé teszik, ajánlható a tőkéket legalább 125 cm. sor- és tőketávolságra, melyek mellett az ilynemü művelés lehetséges, ültetni. Tekintve a homok nagy szegénységét, a H. jó trágyázást igényelnek, különben termésük nagyon csökken; jó karban tartásukra közönségesen 3 évenként 150 q érett istállótrágyát, vagy ennek megfelelő műtrágyát számítanak. A H. telepítése a filloxera elleni védekezésnek legegyszerübb s egyszersmind egyik legolcsóbb módja; egy kataszt. hold telepítése, nem tekintve a föld árát, a körülmények szerint 120-300 frtba kerül karók nélküli ültetés mellett, mely költség karós ültetésnél még 120-180 frttal fokozódik. A metszésmódok közül különösen ajánlatosak a csapos combmetszés és a Guyot-féle művelésmód, habár hazánkban a homokon is a vidékek megszokott régi metszésmódjait alkalmazzák. A H.-ben, különösen a fiatal ültetvényekben, igen nagy kárt tesz a pajor (cserebogár), miért a rigolozásnál ezek összeszedését nem szabad elmulasztani, továbbá igen hevesen szokta a H.-et a Peronospora viticola megtámadni, miért e betegség ellen okvetlenül kell védekezni. Az immunis homokra telepített szőllők hazánkban 6 évi adómentességben részesülnek.
