Heroldalakok.
Heroldalakok.
| 1. ábra. | 2. ábra. | 3. ábra. | 4. ábra. |
Így nevezik azon címeralakokat, mezek a címerpajzsnak különböző, rendesen rajzolt vonalak által határolt színekre történt felosztása által származnak. A vonalak, melyek ez osztást eszközlik, s melyek egyenesek v. görbék lehetnek, pajzs széléig terjednek, tehát az egész pajzsot, vagy mezőt felosztják. A H.-at a régibb heraldika két részre osztotta, u. m. osztályok, melyeknél mindegyik szin egyenlő nagyságú tért foglal el, és tulajdonképe ni H., melyeknél minegyik szin nagyobb tért foglal el, mint a másik, tehát a kisebbik
5-8. ábra.
térfogatu szin mintegy a másik által körülfogva tünik fel. Ámde ezen felosztást az ujabb heraldika nem követi. Az osztóvonalak vagy egyenesen szelik át a pajzsot, egyik szélétől a másikig, vagy eltérnek az egyenes iránytól és megtörve, görbén stb. szelik át a pajzsot. Ehhez képest a H. száma. lehetne mondani, végtelen, mert az osztóvonalak különböző kombinációi vagy elhelzeyése különböző alakokat teremt. Ezeket azonban mind felsorolni lehetetlen, s azért csak a legfőbb alakokat ismertetjük. A pajzs: 1. hatott, ha
9-12. ábra.
függőleges vonal szeli át (1. ábra), 2. osztott, ha vizszintes az átszelés )2. ábra ), 3. jobbharánt osztott (3. ábra), v. balharánt osztott, ha az ostyás balról jobbra halad, 4. négyelt, ha függőlegesen és vizszintesen van osztva 4. ábra). A pajzsot párhuzamos vonalak többszörösen is feloszthatják, ha az így származott mezők teljesen egyenlő nagyok, akkor a pajzs többszörösen hatott, ha azonban a középső mező a pajzsnak csak kéthetedrészét foglalja el, akkor 5. előáll a cölöp (5. ábra). vizszintes vonalak hasonló módon 6. a pólyát alkotják (6. ábra), ha a vonalak ferdén mennek, előáll 7. harántpólya, mely lehet jobbharát pólya, mely lehet jobbharánt pólya (7. ábra), vagy balharánt pólya. E hét alakot nevezte a régibb heraldika per eminentaim szekcióknak, a többieket a tulajdonképeni
13-16. ábra.
H.-hoz (Ehrenstücke) sorozata, melyekről az tartotta, hogy előállanak akkor is, ha egy vonal a rajzot két, egyenlőtlen nagyságú mezőre osztja. Ilyeneknek tekintette a pajzsfőt, mely származott, ha egy vizszintes vonal a pajzs felső egyharmad rését osztotta el, ellenkő esetben, ha az alsó egyharmadrészt, pajzslábnak nevezte (8. ábra.) A harántvonalak kombinációja adja az éket (9. ábra), a harántpólyáké az ékpólyát (10. ábra). Ha a függőleges, vizszintes és haránt osztóvonalakat kombináljuk, vizszintes és haránt osztővonalakat kombináljuk, csak egyféle alak származik, ennek főbbjei: sakkozott (12. ábra) rutázott v. csürlözött (13. ábra),
17-20. ábra.
Heroldalakok.
küllőszerüleg osztott (14. ábra)Ö. Tört vonalak alkalmazása mellett szintén egy egész sereg alakot nyerünk, ilyenek: ormózott (15. ábra), hegyezett (16. ábra), a vaskalap (17. ábra) és felhőzött (18. ábra). A két utóbbit a prémek ábrázolásánál használják. Mindezek számos válfajban is előfordulnak, p. lépcsőzött (19. ábra ), hullámzott (20. ábra). A H.-hoy számitják némelyek, de hibásan az u.n. töréseket is (l. Törés). V. ő. Sacken heraldikáját, hol nem kevesebb mint 88 különféle heroldalak található.
