Henneberg
Henneberg, 1. Rudolf, német festő, szül. Braunschweigban 1825 szept. 13. megh. u. o. 1876 szept. 14. Eleinte a jogi pályára készült, de csakhamar a festészetre adta magát és 1850. az antwerpeni akadémiára ment, 1851. pedig Párisba, hol Couture tanítványa lett. 1861. Olaszországba ment és főleg a velencei mestereket tanulmányozta, 1863-65. Münchenbe, 1866-73. Berlinben tartózkodott. 1868. festette meg legsikerültebb és legnépszerübb képet, a Szerencsevadászatot (berlini nemzeti képtár), mely még ma is országszerte ismeretes. Az 1870-71. hadjárat után hazafias tárgyu képeket festett a charlottenburgi Warschauer-villában, 1873-76. Rómában tartózkodott és több lovas- és vadászképet festett.
2. H. Vilmos, német agrikulturkémikus, szül. Wasserlebenben 1825 szept. 10., megh. Greeneben 1890 nov. 24. 1853. Journal für Landwirthschaft c. folyóiroatot alapított s a hannoverai gazdaság előremozdítása érdekében kémiai laboratoriumot nyitott. 1857-ben az ujonnan keletkezett weendegöttingai agrikulturkémiai kisérleti állomás vezetője lett és 1865. e minőségének megtartása mellett a göttingai egyetemhez tanárrá nevezték ki. H. legfőbb érdeme, hogy a gazdasági állatok takarmányozása terén Liebig elméletének fonalán uttörő tanulmányokat tett. Főbb műve: Beiträge zur Begründung einer rationellen Fütterung der Wiederkäuer (Braunschweig 1860-64; ehhez: Neue Beiträge, Göttinga 1870-71).
