Hangtörés.
Hangtörés. Igy nevezte Grimm Jakab a német nyelvekben a képző ragbeli a-nak hatását a tőszótagban álló i-re és u-ra, melyek e hatás alatt átmennek e-be (ë) és o-ba, p. a mai helfen ige jelen ideje: hilfu, hilfis, hilfit, de a többesben: hëlfam, hëlfat, hëfant; hulfum (segítettünk), de gaholfan (segítve). Hasonlókép átmegy iu is io-ba, p. ziuhu (huzok), de többes zioham. Orrhang előtt nem áll be H.: bindan, gabundan (nem bëndan, gabondan). grimmnek e véleményét annyiban módosította a tudomány, hogy nem i, hanemë az eredeti hangzó, mely tehát következő a előtt megmarad, egyébként pedig i-be megy át. A gót nyelvben H. alatt az i-nek és u-nak r vagy h nyelvben H. előtt rövid e-be és o-ba (irva: aí, aú) átmenetelét értik, p. haírdeis (olv. herdî s, a mai Hirte, pásztor), daúhtar (olv. dohtar, a mai Tochter, leány).
