Hanau
Hanau, egykoron H. grófságnak, jelenleg az ugyanily nevü járásnak székhelye Kassel porosz kerületben, a Kinzig és Majna összefolyásánál, több vasuti vonal találkozásánál (1890) 25029 lak., jelentékeny selyemiparral, kesztyükészítéssel, sör-, bőr-, kártya- és dohánygyártással; a valódi és hamis ékszerek készítésében vele Németországban csak Pforzheim versenyezhetik; H. csaknem az egyedüli német város, ahol lplatinatárgyakat is készítenek; kereskedelme, különösen fával és borokkal igen élénk. Ipara azon időből való, midőn a hazájukból elüzött fiamandok és vallonok 1597. falai közt megtelepedtek. Az ó- és uj-városból álló H. egyenes és szabályos utcákból áll, ültetvényekkel ás kertekkel van körülfogva. jelentékenyebb épületei: a kastély, egykoron a H.-i grófok lakóhelye, a Szt. János temploma (1658-79. épült), az igen régi Mária-templom, avárosháza. A város előtt a Majna partján van Philippsruhe nevü kstély szép parkkal a XVIII. sz. elejéről H. 1303. kapott városi jogokat, de már a XII. sz.-ban az ugyanily nevü grófságnak volt székhelye. II. Reinhardnak 1451. bekövetkezett halála után két fia osztozott az atyai örökségben és alapította a H.-Münzenberg és H.-Lichtenberg grófi családokat. Az előbbi 1642. Enmő János személyének kihalt és birtokai az ifjabb ágra szállottak, amely 1736-ig élt. II. Reinhard János elhunytával H.-Münzenberg Hessen-Kassellel, H.-Lichtenberg pedig Hessen-Darmstadttal egyesíttetett. IX,. Vilmos végre mind a két grófságot egyesítette Hessen-Kasselel, az 1803-iki tartományi gyülés pedig hercegségre emelte. 1809. H.-t a franciák a frankfurti nagyhercegséghez csatolták. 1813. azonban visszakerült Hessenhez, 1866. pedig ezzel együtt Poroszországhoz. H., amely a Grimm testvérek szülővárosa, még arról is ismertes, hogy 1813 okt. 30. itt vivta ki utolsó győzelmét Napoleon a Wrede vezérlete alatt álló egyesült bajor-osztr. hadseregen. 1894. a grimm-testvéreknek emlékszobrot állítottak. V. ö. Arnd, Geschichte der Provinz H. (1858).
