Hámor,
Hámor, 1. Málnapatakhoz (l.o.) tartozó üveggyártelep Nógrád vármegye losonci j.-ban.
2. Alsó- és Felső-H., kisközség Borsod vármegye miskolci j.-ban, (1891) 953 tót és magyar lakossal. A két község a Szinva regényes völgyében fekszik s Alsó-H.-on a Zartel testvérek hajlított fabutorgyára (a hajdani acélműtelep helyén) s egyszerü vasas fürdő van, melynek vizét izzóvá hevített vasdarabok által melegítik fel; közelében van a Szinva szép vizesése s a Taj név alatt ismeretes szép tő, mely a völgy legszebb részét képezi. Közel oda az országut alaguttal furja át a hegyoldalt s ott van István főherceg 1847. évi látogatására emlet emlékoszlop. A Tajtól D-felé a Szt. Istvánhegy (553 m.) és Fehérkőlápa közt nyilik az a keskeny szép völgy, melyben 1891 gr Bethlen András akkor iföldmüvelésügyi miniszter kezdeményezésére Lillafüred nevet nyert s már is szép fejlődésnek indult nyaralótelep keletkezett. Az erdős hegyvidék erre igen alkalmasnak bizonyult, de a közlekedés hiányossága hátráltatja a telep felvirágzását. Jóval odább Ny-felé van Felső-H., mely fölött meredek hegylejtőn a Szentlélek pálos kolostor romjai vannak (l. Dédes), V. ö. Istvánffy Gyula: A diósgyőr-H.-i völgy (Turisták Lapja III. évf. 65.-77. l.) -
3. Felső-H., kisközség Bars vármegye garam-szent-kereszti j.-ban, (1891) 1147 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.
4. Kassa-H., kisközség Abauj-Torna vármegye kassai j.-ban, (1891) 654 tót lakossal; Jakobs Ottokárnak itt a Bélapatak mentén vasgyára van, mely két pörkölőkemencével s egy nagy olvasztóval működik s a birtokosnak Göllnicbánya és Krompach vidékén levő bányáiban termelt vaspát és barnavasárceket s a Kojsó határán levő bányájában termelt vörös vasárcet dolgozza fel. A gyár 250 munkást foglalkoztat s (1891) 60000 q. vaskövet dolgozott fel s 10000 q. nyers- és 13000 q. öntöttvasat állított elő 140000 forint értékben.
