Hammer,
Hammer, 1. Bernát, svájci államférfi, szül. Oltenben 1822. Jogot tanult, aztán Solothurnban ügyvédkedett, 1850. államügyész, 1853. törvényszéki elnök, 1856. az alkotmányozó és kantontanács tagja lett. Eközben szorgalmasan foglalkozott hadi dolgokkal; 1847. mint tüzértiszt vett részt a Sonderbund háboruban s 1862. ezredessé lett. 1868. a svájci szövetség berlini követjévé nevezték ki, mely tisztét 1876-ig viselte; innen visszahivták a szövetségtanácsba, hol a pénz- és vámügyeket kezelte; 1879 és 1888. szövetségi elnök volt; 1874. a brüsszeli nemzetközi háborujogi konferencián, Szt. Pétervárott pedig a telegráfkonferencián képviselte Svájcot. 1890. hivatalos állásától megvált, de tovább is tagja maradt a szövetségi gyülésnek.
2. H. Gyula, német költő, szül. Drezdában 1810 jun.. 7., megh. Pillnitzben 1862 aug. 23. Lipcsében bölcsészeti v. irodalmi tanulmányokat folytatott s aztán mint magánzó élt Drezdában és Lipcsében. Irt vigjátékokat, novellákat s költeményeket. Hirét tanító irányu, lirai költeményeivel alapította meg. Ezek: Schau um dich und schau in dich (Lipcse 1851, 30. kiad. 1886); Zu allen guten Stunden (u.o. 1851); Fester Grund (1857); Auf stillen Wegen (1859); Lerne, liebe lebe (1862) c. alatt jelentek meg. Am Ende, J. H. als Mensch u. Dichter (Nürnberg 1872).
3. H. Guido, német festő, az előbbi öcscse, szül. Drezdában 1821 febr. 4., hol a képzőművészeti akadémiát látogatta. Szenvedélyes vadász volt, sokat utazott, s ez őt az állatfestészet művelésére terelte. Üde képeivel nagy sikert aratott. Szépirodalmi lapokba is rajzolt, s uti és vadászélményeit meg is irta: Album für Jäger u. Jagdfreunde (1877, Glogau 2. kiad.).
