Halleck
Halleck, 1. Fitz-Greene, északamerikai költő, szül. Guilfordban (Connecticut) 1790 jul. 8., megh. u. o. 1867 nov. 19. Hosszabb időn át könyvelő, majd az Astor-ház ügynöke volt, 1822. meglátogatta Európát s 1849., Astor végrendeletileg egy kis évjáradékot biztosítván neki, szülővárosába vonult vissza. Művei: Fanny (New-York 1819, 1821); Aluwick Castle, with other poems (1827, 1836, 1845); Fanny and other poem (1839); The poetical works of F. 81842); The croakers, by H. and Drake, nr. 16. Bradfordclub series (1860); Young America, a poem (1865). egyéb kiadványai: The works of Lord Byron in verse and poese, including his letters, journals etc. (1834) és Selections from the British poets (1840). Halála után James Grant Wilson adtak ki H. máveit: The poetical writtings of Fitz-Greene H., with extraits of those of Drake (3. kiad. 1869). V. ö. Wilson, The life and letters of Fitz-Greene H. H. (New-York 1869) és Taylor Bayard cikkét a North American Reviewben (1877).
2. H. Henrik Wager, északamerikai tábornok, szül. Westernvilleben (New-York állam) 1816 jan. 15., megh. Louisvilleben 1872 jan. 9. A westpointi katonaiskolát végezte s 1839. mint hadnagy a mérnökkarba lépett. Miután több erődítési munkálatnál dolgozott és beutazta Európa egy részté, 1846. résztvett a mexikói háboruban és Kalifornia állam megalapításában. 1854. mint kapitány kilépett a hadseregből s egy higanybányának és egy vasutnak lett igazgatója Kaliforniában. A polgárháboru kitörésekor 1861. mint tábornokot a misszuri-i hadtest élére nevezték ki. 1862 jul. 23. az unió hadseregének főparancsnoka lett. Az általa a polgárháboruban elért eredmények azonban nem feleltek meg a várakozásnak s 1864. helyére Grant tábornok lépett, H. pedig a táborkar élére került Washingtonban. A polgárháboru bevégzése után több katonai parancsnokságot viselt. Mint művelt és tudós katona általában jó hirnek örvedett, de a harctéren habozása több izben válságra vezetett. Katonai művei közül kiemelendők: elements of millitary art and science (New-York 1846); Elements of international law and laws of war (Filadelfia 1866).
