Hall,
Hall, 1. Asaph, amerikai csillagász, sz. Goshenben (Connecticutban) 1829 okt. 15. Ács volt, de 1853. matematikát kezdett tanulni, aztán a new-yorki Michigan-egyetemre kerülve, a csillagászatra adta magát s öt éven át a Harvard College csillagvizsgálójában tanuló, majd asszisztens volt. 1862. a washingtoni tengerészeti csillagvizsgáló segédjévé, 1863. a s.-navyi egyetemen a matematika tanárává és a tengerészeti csillagvizsgáló asztronomusává nevezték ki. Számos munkát irt, melyek leginkább a gyakorlati asztronomia terén mozognak. Ő fedezte fel a Mars két holdját (1877). Műveinek java része a washingtoni csillagvizsgáló évi kiadványaiban jelent meg.
2. H. Jakab, angol geologus és paleontologus, szül. Hinghamban (Massachusetts) 1811 szept. 12. Troyban, a politechnikai intézetben tanult s 1837. a New-Jork Surney geologusa lett és résztvett a new-yorki és jowai geologiai fölvételekben. Művei: Paleonotlogy of New-York (1847-74, 5 köt.); Report on the geology of Jowa (1858-60, 2 köt.).
3. H. Károly Ferenc, amerikai sarkvidéki utazó, szül. Rochesterben (New-Hampshire) 1821., megh. a Robeson-szorosban 1871-ben. 1860. járt először a sarkvidéken. A Frobischer-öböl környékén 20 hónapig élt az eszkimók között. Ezen utazásáról szól Arctic researches and life among the Esquimaux (New-York 1864, 2 köt.) c. műve. 1864. a Hudson-öböltől északra eső vidéke ment, ahol öt évet töltött az eszkimók közt, kikkel a Franklin-expedició pusztulásának szinhelyét is ujra átkutatta. 1871. az Egyesült-Államok kormánya a Polaris hajóval a Smithsundba küldte, melyen át az é. sz. 82° 16'-ig hatolt előre. Miután 1871 telén ott meghalt, azexpedició élve maradt tagjai 1872 nyarán a hajón hazafelé indultak. A hajó azonban a jégbe veszett és egy délre uszó jégtáblán utaztak tovább, mig a Tigress gőzös rájuk nem talált. V. ö. Davis, Narrative of the North Polar expedition in the U. S. ship Polaris, Capt. H. (2. kiad. New-York 1878); Petermanns Mitth. 1871.
4. H. Károly Keresztély, dán államférfiu, szül. 1812 febr. 25., megh. 1888 aug. 14. Jogot tanult Kopenhágában, beutazta Európa nagy részét s 1847. a jogtudományok magántanára lett a kopenhágai egyetemen. 1848. tagja lett az utolsó rendi gyülésnek, honnan azután a képviselőházba lépett. Nagy szónoki tehetsége és erélye a nemzeti szabadelvü vagy «eiderdán»-párt egyik vezérévé emelték. 1854. vallás- és közoktatásügyi miniszterré, 1855. államtanácsossá nevezték ki. 1856. ő maga alakított minisztériumot, melyben 1858. a külügyek vezetését is átvette. Mint az eiderdán párt politikájának vezetője, H. az Elbe-hercegségek szétválasztása és Slezvig teljes bekebelezése mellett küzdött s e politikát a külhatalmaknál is védelmezte a német szövetség tiltakozásával szemben. Mivel azonban e politika a német nagyhatalmakkal összeütközésre vezetett, 1863 dec. 24. H. beadta lemondását. 1870-74-ig a Holstein-Holsteinborg minisztériumban még egyszer mint vallás- és közoktatásügyi miniszeter működött s 1881. a politikai élettől teljesen visszavonult.
5. H. Marshall, angol orvos, szül. Nottinghamshireben 1790 febr. 18., megh. Brightonban 1857 aug. 11. Newark és Edinburgban tanult, ahol 1812. doktorrá avatták. Franacia- és Németországban tett tanulmányutja után a nottinghami városi kórházban működött 1826-ig, amidőn Londonban telepedett le. Sokat foglalkozott tudományos kisérletekkel, melyek által nemcsak a bel-, de a külföldön is nagy hirre tett szert. A reflexmozgásokról irt s Royal Societynek 2 részben benyujtott műve legszebb és leghiresebb felfedezése. Művei közül említendők: On diagnosis (London 1817); De febribus inordinatis (Edinburg 1812); On the mimoses; or a descriptive; diagnostic and practical essay on the affections usually denominated dyspeptic etc. (London 1818); memoirs of the nervous system (u.o. 1837), stb.
6. H. Róbert, angol egyházi szónok és iró, szül. Arnsbyban 1764 máj. 2., megh. Bristolban 1831 febr. 231. 1781. az aberdeeni egyetemre ment tanulni, hol négy évig maradt. 1785. birstoli baptista segédlelkész s az ottani akadémián tanító lett. 1790. Cambridgebe ment lelkésznel, hol beszédeivel az angol egyházi szónokok között első helyre emelkedett. Összes művei megjelentek dr. Gregory kiadásában Londonban, hat kötetben, 1831-33. s 1853-ra már 11 kiadást értek el.
