Halévy,
Halévy, 1. Jakab Fromental, francia zeneköltő, szül. Párizsban 1799 máj. 27., megh. u. o. 1862 márc. 17. A conservatoire-on 1809. óta Cazot, Lambert, Berton és Cherubini tanítványa volt, 1816. ösztöndijat és segédtanári tisztet nyert, 1819. a római dijjal 3 évre Olaszországba ment; 1827. a párisi olasz szinháznál és a conservatoire-on repetitor lett, 1830-45. a nagyoperánál is; 1833 óta a conservatoire tanára, Fétis utóda. 36 operája közül az elsők nem tetszettek, de a 14-ik világhirt érdemelt ki: A zsidó nő (1835). Már félév mulva nagyon sikerült A villám c. vig dalmű; sokáig tetszettek még Guido és Ginevra, Cyprus királynője, VI. Károly, Andorra völgye, A vihar. Ő egyszersmind befejezte Heroldnak Ludovic c. hátrahagyott dalművét: Gide-del együtt irta Kisértés c. ballett-operáját, és 1847. a nemzeti opera megnyitó ünnepélyére Adammal, Auberrel és Carafával együtt Az első lépés c. dalművet. Noé c. hátrahagyott operáját veje Bizet fejezte be. Oktató művei: Leçons de lecture musicale (iskolai énekre, 1857); Cours de contrepoint et de fugue (Cherubini neve alatt jelent meg). Emlékbeszédei és egyéb szakba vágó fejtegetései Souvenirs et portraits (1861) és Derniers Souvenirs et portraits c. (1863) jelentek meg. H. felől öcscse H. Léon (1862), Monnais E. (1863) és Pougin Artur (1865) irtak életrajzot.
2. H. József, francia orientalista és utazó, szül. Drinápolyban 1827 dec. 15-én. Beutazta (1868) É.-Abessziniát, hogy a falasá-kat (abessziniai zsidók) közelebbről megismerje; 1869-70. Jemenbe utazott, ahonnan számos száhai felirást hozott Európába. Ez utazásában egész Nedsranig (é. sz. 18°) jutott. Nagy munkásságot fejt ki a szemita régiségtudomány terén. Művei: Excursion chez les Falachas en Abyssinie (Páris 1869); Mission archéologique dans le Yemen (u.o. 1872); Essai sur la langue Agaou, le dialecte des Falachas gie sémitiques (u.o. 1874); Voyage an Nedjran (u.o. 1873).
3. H. Ludovic, francia iró, született Párisban 1834 január 1-én. Egymagában vagy másokkal együtt (főkép Meilhac Henrikkel) számos operettehez irt szöveget, továbbá vaudevilleokat, vigjátékokat. Ilyenek: Orphéé aux enfers 81861); La belle Héléne (1865); La vie parisienne, Barbe bleue (1866); La grande-duchesse de Gérolstein (1867); La Périchole, Le chateau de Toto (1868); Tricoche et Cacolet (1871); Froufrou (1869, erkölcsdráma, melylyel a legnagyobb sikert aratta). Számos humorisztikus, szatirikus rajza, melyeknek tárgyát a politikai és társadalmi életből vette, Madame et Monsieur Cardinal (1873) és Les petites Cardinal (1880) cimmel jelent meg. A Tempsban XX. jegy alatt megjelent tárcái L'invasion (1872) és Notes et souvenirs (1888-91) cimmel összegyüjtve is kiadást értek. Nagyon sok kiadást ért L'abbé Constantin c. regénye (1882); másik regénye: Criquette (1883); novellái: Deux mariages (1883); La princesse (1886) és Karikari (81885). 1881. ő irta Gavarni Mascarade humaine-jéhez a bevezetőt. 1884. az akadémia tagja lett. Több műve magyarul is megjelent.
