Halberstadt,
Halberstadt, Magdeburg porosz kerület székhelye, azelőtt az ugyanily nevü hercegség fővárosa, 43 km.-nyire Magdeburgtól, a Holzemme és több vasuti vonal mellett, (1890) 36786 lak., bőr-, papir-, szivar-, cukor-, cikória-, gép- és szeszgyártással, kesztyü- és gummiárukészítéssel. A régies külsejü városnak a késő-középkorból néhány érdekes épülete van; a XV. és XVI. századbeli faarchitektura kinyuló emeleteivel és gazdag diszitéseivel itt sok épületben feltünően jól megmaradt. A legkiválóbb ilynemü épületek a városháza által két részre osztott Markton (piac) láthatók. A XIV., illetőleg XVII. sz.-ból való gót városházán egy Roland-szobor, a városi szabadságok jelképe látható; vele szemben van az egykori püspöki palota, most vámhivatal, közelében az ugynevezett Rathskeller 1461-ből, a legszebben megmaradt faarchitekturával. A város legjelentékenyebb épülete az 1850. helyreállított, 1181. megkezdett és 1490. beszentelt szt. Istvánról elnevezett dom, igen érdekes, a gótika fejlődésének tanulmányozására alkalmas pillérekkel, gazdag templomi kincsekkel; belsejében a gazdagon diszített Lettner (szentélyrekesztő) elválasztja a templomhajót a kórustól; fölötte egy XIII. századbeli faragvány a keresztre feszített Jézust Máriával és Jánossal ábrázolja; ugyanezt mutatja az 1500-ból való szép alabastromfaragvány az oltárnál. Érdekes még a Liebfrauenkirche a XII. sz.-ból való reliefekkel. H. a IX. sz.-ban a róla elnevezett püspökséggel együtt alapíttatott. 1113-ban V. Henrik császár, 1179. pedig Oroszlán Henrik feldulta, hogy igy a benne székelő püspökön boszut álljon. 1648-ban a vesztfáliai békében az ugyanily nevü püspökség világiasíttatván, Brandenburghoz került és mint H.-i hercegség (1820 km2 ) bizonyos autonomiát élvezett. 1807. Vesztáflia királysághoz tartozott, de 1813-ban visszakerült Poroszországhoz. 1809 jul. 29-én Braunschweig-Oels fekete csapatai itt a vesztfáliai ezredet teljesen megverték és elüzték. V. ö. Zschiesche, H. sonst u. jetzt (1882).
