Hajszálerek
Hajszálerek (vasa capillaria), finom, csak górcső alatt látható vékony erek, melyek a közlekedést a vérutban a verő- és vivőerek közt közvetítik. E H. falát vékony, igen lágy állományból álló endoteliák egyetlen rétege alkotja, átmérőjük pedig oly kicsiny, hogy többnyire csak egyetlen vértekecs fér el bennük, ugy hogy ezek csak egymás után áramolhatnak. A porcok, bőrhám, körmök és hajak kivételével a testben mindenütt előfordulnak és igen sürü récezetet alkotnak. Mig a verő- és vivőerek csak a vért vezető csövekként szerepelnek, addig a H. szerepe a szervezetben ennél sokkal fontosabb. Mert a H. vékony falán szivárog át. a vér nyomása miatt, a környező szövetek hézagaiba a vér tápláló nedve, melyből ama szövetek mindazt nyerik, amire az élet fentartásához szükségük van. Az oxigén is itt hagyja el a vér hemoglobinját (l.o.) s ömlik át a szövetekbe, hogy ott oxidációra szolgáljon. Sőt a szervezet protoplaszmatartalmu fehér vérsejtjei is, a H. falának sejtjeit összetartó ragasztó anyagon keresztül vándorolnak: igy jut protoplaszmatikus anyag a szervezetben oda, ahol arra szükség van. Csak a tüdőkben némileg más a H. szerepe, itt t. i. ezeken keresztül történik a körlevegőből az oxigén felvétele és a vérben foglalt szénsav kiválasztása (l. Lélegzés). Megkülönböztetnek még nyirok- és epehajszálereket.
