Hadsi
Hadsi Loja, teljes néven Hadsi Háfiz Szálih efendi Lojó. A boszniai okkupáció ellen fellázadt sarajevói nép vezére. Szül. Sarajevóban 1841. v. 1842., hol atyja szegénysorsu szabó volt, megh. Mekkában 1887 jun. 30. Hiányos nevelésben részesült. Néhány éven át látogatta a mektebet (elemi iskola-féle) s azután napszámoskodott. Körülbelül 18 éves korában tanulmányainak folytatására szánta magát s a sarajevói u. n. kursunli medreszében (felsőbb iskola) tanult. Eleinte muezzin volt a pacsadzsi Neszuh-féle mecsetben, később ugyane mecset imámjává lőn, mig végre hodsa lett a sarajevói logavinai-utcai mektebben. Első nyilvános fellépése 1872-re esik. Ez évben ugyanis a sarajevói mohammedánok nagy izgatottságba jöttek miatt, hogy a görög nem egyesült lakosok az uj templomokat fölszentelni s az uj harangokat a toronyba állítani akarták.
A mozgalomnak, mely a templom beszentelése s a harangok felállítása ellen irányult, H. állott az élén. Az akkori kormányzónak, Mehmed-Aszim pasának sikerült ugyan katonai karhatalom kirendelésével a szertartásnak rendes lefolyást biztosítani, de H.-t, hogy ártalmatlanná tegye, csendőr-imámmá nevezvén ki, a csendőrlaktanyában felügyelet alá helyezte. 1876. elszökött Sarajevóvól, de a boszniai okkupáció hirére hirtelen ismét ott termett. 1878 jul. 5. kitört a forradalom. H. volt a helyzet ura, parancsának engedelmeskedni kellett. Amint eltiltotta a francia szabásu ruhák viselését a törökök és keresztények egyaránt azonnal bosnyák divat szerint öltöztek föl. Halállal fenyegetett mindenkit, ki a harc védelmére föl nem kel. Fölfegyverezte a törököket s a keresztényeket, csakhamar megfosztotta Mahzar pasát a kormányzói méltóságtól, de lehetővé tette ugy neki mint tisztjeinek, hogy békében elmeneküljenek Konstantinápolyba, sőt embereivel egész a határig kisértette. Aug. első napjaiban hire érkezvén, hogy a cs. és kir. hadsereg a Száván átkelt, H. elrendelte, hogy a közeledő seregnek ellenálljanak. Egy bosnyák csapat Kiszeljákba, a másik Ilidsére küldetett. A hadsereg gyorsan közeledvén a városhoz, H.-nak szöknie kellett. Sarajevó bevétele után H.-t elfogták. 1879. évi szept. 27. kötél átali halálra itélték. Württembergi Vilmos herceg táborszernagy azonban megkegyelmezett neki, az itéletet 5 évi börtönre változtatta. Büntetését H. Josefstadtban töltötte ki, hol szabómesterséget tanult, s jó magaviseletet tanusított. 1884. fogságából kiszabadult s feleségével s két gyermekével Mekkába utazott, hol vendégfogadót s kávéházat nyitott.
