"H."

Teljes szövegű keresés

"H." H, a magyar ábécének 12-ik, a latinnak 8-ik betüje. ez a latin betü nem egyéb, mint a görög H, mely a klasszikus görögségben az é hang jele, de a régibb görög ábécékben hehezetet jelölt s a többi görög betükkel együtt Feniciából származott. A német helyesirásban sokszor csak a megelőző magánhangzónak hosszuságát jelöli, p. Hahn, Ehre, ihn, Uhr. De ebből nem következik, hogy más nyelvek neveiben se ejtsük ki; p. a finn Pohjola, Ahti szavakban ki kell ejteni a h-t. A román nyelvekben azonban rendesen néma ez a betü; p. a francia homme om-nak hangzik; ezért l'homme, nem pedig le homme.
H hang: a magyar mássalhangzók közül az egyetlen igazi torokhang vagy inkább gégehang; ugy képezzük, hogy a hangrés megszükül s a hangszalagok közt kiömlő levegő neszt okozva, a mindenütt szabad szájüregen jut ki. A görög grammatikusok kemény hehezetnek nevezték (spiritus asper), szemben a lágy hehezettel (spir. lenis-szel); az utóbbi az a halk nesz, mely p. a magyar kiejtésben is megvan a szókezdő magánhangzó előtt. A magyar h az eredeti ugor szavakban részint s (sz) hangból, részint (de csak mélyhangu szók elején) k-ból keletkezett, p. 1. hét a. m. vogul sat, finn seitsem ä; hüvely a. m.a vogul sipel; 2. hall a. m. vogul sat, finn kuule-; hal a. m.a finn kala stb. A német (s általában a germán) h k-ból lett, p. Horn a. m. latin cornu stb. A tót és cseh h rendesen régibb g helyett áll, p. golub helyett holub, galamb, gromada helyett hromada, garmada. A román nyelvek többnyire elveszették a h hangot, legföllebb (mint a franciában) nyomai maradtak, pedig p. a spanyolban azelőtt igen közönséges hang volt, mert a latin f helyett is h-t ejtettek; hablar, beszélni, a. m. lat. febulari, hijo.
H (ol. s franc. si, ang. B), a mai zenerendszerben divó diatonikus normál C-skálában a hetedik lépcsőfok, a kromatikus hangsorban pedig a 12-ik. Enharmonikusan összeesik a temperált hangolásu billentyüs hangszereken a Ces-szel, de attól mégis lényegesen különbözik, a rezgési számarányhoz mérten. A régi görög ábécé természetes egymásutánját, mely A-tól kezdődött, későbben szakították meg a H-val B helyett a B-durus és a b-mollis megkülönböztetése kedvéért.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT