Gyürüsférgek
Gyürüsférgek (annulata Auct., Annelides Lam.), a férgek állatkörének egyik osztálya, melyek legfőbb ismertető jele a test többé-kevésbé szembe tünő izeltsége, továbbá az agy és garatgyürü, a hasducláncolat és az edényrendszer jelenléte. A test legtöbbször hosszura nyult, lapított vagy hengeres; a jól elkülönült fej után több egynemü szelvény következik, de a külső szelvények nem mindig felelnek meg a belsőknek; leggyakrabban 3-5 külső felel meg egy belsőnek. Bőrükön sokféle függelék van, különösen pedig horgok és szivókorongok. Idegrendszerük a garat fölötti és alatti ducon meg a garatgyürün kivül a hasoldal középvonalában fekvő, tagolt hasducláncolatból áll, mely a szelvényekhez idegeket küld; gyakran azonban ezenkivül együttérző idegrendszerük is van. A külérzéki szerveket az agyduc látja el idegekkel. A szájnyilás a test mellső végén és leggyakrabban a hasoldalon fekszik, a garata izmos falazatu, leggyakrabban fegyverzett s a majdnem mindig egyenes bélcsövön vakbelek lógnak el; a végbélnyilás hátul és a hátoldalon nyilik. Véredényrendszerük mellett a testüreg öblei is szolgálnak a vérkeringésre. A lélegzést a bőrfelület mellett sok esetben kopoltyuk is végezik. A kiválasztást az ugynevezett szelvényszervek eszközlik.
Ivaros uton szaporodnak s vagy himnősek, vagy váltivaruak; petéiket vagy szabadon, vagy kokonba rakják el. fejlődésük vagy egyszerü vagy átalakulással történik. Néha ivartalan uton is szaporodnak oszlással vagy csiraképzéssel. Legnagyobb részben tengerekben élnek, egyesek azonban édes vizben, a szárazföldön, vagy pedig külélődiek. Két alosztályra osztatnak: 1. sörtelábuak (Chaetopoda), melyeknél minden egyes külső szelvénynek egy belső felel meg, a szelvényeken páros sörtecsoportok vannak, még pedig vagy a bőrben vagy lábcsonkokon; 2. piócafélék (Hirudinei), melyeknél 3-5 külső szelvénynek egy belső felel meg, sörték és lábcsonkok nincsenek, a test hátulsó végén szivókorong van. L. még Férgek.
