Gyorsulás.
Gyorsulás. Az S görbe legyen a mozgó pont pályája A-ban a sebességirány és nagyság szerint előtüntethető az AB egyenes darab által, mely az S görbét az A pontban érinti;
A'-ban pedig, hova a mozgó pont 
-t idő mulva érkezik, az A' B' egyenes darab által. A'-ban a sebesség általánosságban irányára és nagyságára nézve más, mint A-ban; mialatt tehát A A'-ba érkezik, az A-ban meglevő sebességhez egy υ sebesség hozzájárul, mely a következő módon tüntethető elő: A-ból A' B'-hez párhuzamos A B" egyenes darabot huzunk, ugy hogy A B" = A' B': akkor B B" = υ. A gyorsulás ϕ alatt pedig értjük a
-t idő mulva érkezik, az A' B' egyenes darab által. A'-ban a sebesség általánosságban irányára és nagyságára nézve más, mint A-ban; mialatt tehát A A'-ba érkezik, az A-ban meglevő sebességhez egy υ sebesség hozzájárul, mely a következő módon tüntethető elő: A-ból A' B'-hez párhuzamos A B" egyenes darabot huzunk, ugy hogy A B" = A' B': akkor B B" = υ. A gyorsulás ϕ alatt pedig értjük a
határértéket, tehát a meglevő sebességhez az időegység alatt hozzájáruló sebességet, számítva azt végtelen kis időtartam alatt beálló sebességváltozásból. Egyenes vonalu mozgásnál a sebesség iránya állandó, tehát a gyorsulás számításánál csak a sebesség nagyságának változására kell tekintettel lenni; görbevonalu mozgásnál azonban a hozzájáruló sebesség irányára is. A gyorsulás is irányított mennyiség; iránya megegyezik a hozzájáruló sebesség irányával; épp ugy szétbontható tehát összetevőkre, mint bármely más irányított mennyiség, p. az elmozdulás, sebesség.
