Gyomorférgesség
Gyomorférgesség főképpen a fiatal bárányok és kecskék betegsége. előidézője a Strongylus contortus nevü fonalféreg, melynek álcái valószinüleg az ürülékkel szennyezett vizzel jutnak az állatok gyomrába. Gyakran a férges tüdővésszel (l.o.) melyet a Strongylus filaria idéz elő) együtt lép fel s leginkább tavaszkor okoz elhullásokat. Jellemző tünetei nincsenek, súlyos vérszegénység alakjában folyik le. A betegek kezelésekor első sorban arra kell törekedni, hogy a férgeket elhajtsuk; e célból Chabert-féle olajat rendelünk (naponta minden betegnek egy kávéskanállal), vagy pedig a Chabert-féle olajnak és terpentinolajnak egyenlő arányu keverékét, háromszor annyi borszeszszel elegyítve (naponta 1-2 kávéskanállal minden betegnek). Zürn és Rabe ajánlják azonkivül a pikrinsavas káliumot is, melyből 3 egymásután következő napon 0,12 g. adandó lenmag főzetben. A gyógykezelés mellett gondoskodni kell a betegeknek megfelelő tartásáról és erőteljes takarmányozásáról (dara, szemes takarmány stb.). Hasonló betegségét irta le ujabban Ostertag a szarvasmarháknak, amelyet állítólag egy eddig ismeretlen élődi, a Strongylus convolutus idézne elő azáltal, hogy az oltó-gyomor nyálkahártyájában tartózkodva izgatást és gyuladást hoz létre. A sertések Gy.-ét Cheiracanthus hispidus okozza, mely a gyomor nyálkahártyájába furja be magát s vérzéseket és súlyos gyuladást hoz létre. A gyomor falának azon része, ahol megkapaszkodik, már kivülről is felismerhető a savós hártyán látható vörös foltokról. A magyar, különösen a bakonyi sertésekben ezen betegség nem lehet ritka, mert Németországban már többször találták ezekben a vágóhidakon.
