Gutin
Gutin, a Vihorlát-Gutin trachithegylánc egyik legkeletibb tagja, Mármaros és Szatmár vármegye határán. A hegységet az Avas-Ujfalu és Técső közti mély hágó (583 m.) választja el az Avas csoportjától (l.o.); a hegység innen DK-i irányban huzódik s főgerince összeesik a két vármegye határával. Nevezetesebb csúcsai: a Fenyőhegy v. Fenyér (1093 m.), a Verfu rotundiloru (1241 m.), a Plesca mare (1291 m.), azután a fernezelyi hágón tul a Rozsály (1307 m.) s a Felső-Bánya és Krács-falu közti nyergen tul maga a Gutin (1447 m.), melyen tul a Kapnikbánya és Büdfalu közti hágó (1039 m.) a hegycsoportot a Láposhegységtől (l.o.) választja el. Ezen hegység hossza mintegy 45 km., oldalágai, melyek É-on a Tiszaág, D-en a Kapnik, Lápos és Szamos folyókig terjednek, szintén jelentékenyek s az 1200 m.-en tul is emelkednek. A hegységnek a Fenyőhegy és Rozsály közé eső részét Kőhát-nak is nevezik. A G:-ban fakadó nagyobb patakok: É-on a Mára, mely az Izába ömlik, D-en a Tur (a Tisza mellékvize), a Fernezelyi-patak és a Kapnik (mindkettő) a Lápos mellékvize). A G. egészen trachitból áll s leginkább a zöldkőféle régibb trachitok tulnyomók; a trachittufa csekély kiterjedésben mutatkozik, helyenkint homokkő is fellép. Benne dus arany- és ezüsttelepek vannak s a bányászat főhelyei Nagybánya, Felsőbánya, Fernezely, Kapnikbánya, Láposbánya, és Misztbánya. Ez okból számos járható ut szeli a hegységet s völgyei sürün vannak benépesítve.
