Gumó
Gumó (növ. néhol csicsóka v. mogyoró, tuber), a többé-kevésbbé gömbölyded és meghusosodott, leginkább földbeli törzs- és gyökérképletek (törzsgumó, gyökérmogyoró). A hagymától az különbözteti meg, hogy nem réteges; tömött karikára (nem ivalaku darabokra, mint a hagymát) szeldelhetjük. ha a G. levélnemü héjban van, mint a sáfrányé vagy a kikiricsé, hagyma- G. (bulbotuber) a neve. Szoros értelemben a G. csak szárképlet (l. Földbeli szár) s a megvastagodott gyökérképlettől, vagyis a gyökérmogyorótól (radix tuberosa) a rügy, a pikkely vagy ennek a forradása különbözteti meg. A gyökérnek ilyen szerve soha sincs, vagyis a pikkelyes v. rügyes földbeli rész nem gyökér, hanem földbeli szár. A G. pikkelyei, forradásai tövében vagy gödreiben gyakran fejlődésre szánt szem (rügy) is van. A szárnak tehát tulajdonképen az allevél-tája vastagodik G.-vá, ezért a G. leggyakrabban földbeli, csak a kalarábé képződik a föld fölött. G.-ja leginkább a többnyári növényeknek van s ekkor majd az egész tőke egy G.-vá alakulhat, p. a sáfrányé, kikiricsé, a kunrépáé (l. az ábrát)
a kunrépa gumója,
Corydalisé, juhászmogyoróé, vagy a tőke egymásután sorakozó több G.-nemü tagra különül, p. az Irisé, Arumé, gyömbéré (G. s tőke, ekkor egy-egy G. egyesztendei növekedés), vagy a földbeli hajtások végén keletkezik a G., p. a burgonyáé (l.o.) Minthogy a törzseredetü G. rügyes és gyökeret verhet, azért a növényt róla szaporítani lehet, kivált ha a növénynek több G.-ja is van, sőt erre a célra a nagyobb G. fel is darabolható, de legalább egy egészséges szem maradjon rajta. Gyökérmogyoróról a növényt szaporítani lehetetlen, mert rügye nincs, legfeljebb a georgina gyökérgumóihoz közel a szár rügye van. A G. tartalékelesége (keményítő, cukor, inulin, nyálka stb.) a vegetáció ébredésekor lassankint eltünik, vagyis a G.-ból ujon képződő légbeli sarjak első táplálékául - amig meg nem zöldülnek - felhasználódik. Fiziologiailag tehát a G. a többnyári növényeknek a tartalékeleséget egyideig megőrző szerve. L. Gyökérmogyoró, Heregumó.
