Gúla
Gúla (pyramis), a geometriában oly test (1. ára),
ötoldalú gúla
melynek egyik lapja (az alap) egy tetszőleges sokszög, a többi lapjai (az oldalok va. oldallapok) pedig háromszögek. Ábránkban ABCDE az alap, ABF, BCF, CDF, DEF és EAF pedig az oldallapok. Ezeknek F metszőpontjuk a csúcs. A csúcsból az alapra bocsátott FG merőleges a magasság. Ha az alap szabályos sokszög és a magasságnak G talppontja éppen e sokszög középpontjába esik, akkor a G.-t szabályosnak mondjuk. Ha a G.-át az alappal párhuzamos sikkal metsszük, akkor metszetül az alaphoz hasonló sokszöget nyerünk. Az alap területe és e metszet területe ugy aránylanak egymáshoz, mint a csúcstól számított távolságok (FG és Fg) négyzetei. A G.-nak e metszettől a csúcs felé eső része (Fabcde) egy kisebb G. A G.-nak e metszet és az alap közt levő része csonka gúlának neveztetik. A G. köbtartalma egyenlő az alap és a magasság szorzatának hatodrészével. A csonka G. köbtartalma
hol T és t a csonka G. két egymással párhuzamos lapjának (ABCDE és abcde) területe, m pedig e két lapnak egymástól való merőleges távolsága (gG). Két közös alapu G., melyek egymásnak erre az alapra vonatkozólag tükörképei, együtt kettős G.-t képeznek. A kristálytanban piramis alatt mindig ily kettős G.-át (2. ábra)
Nyolcoldalu kettős gúla
értenek. - G. az építészetben, l. Építészet.
