Gudserat
Gudserat (Gudsrat, nag. Goojrat, Gujerat, Guzerate), 1. Bombay brit-indiai presindency egyik tartománya, amely magában foglalja Kattivar-félszigetet és a vele határos részeket, a tenger Radsputana, Malva, Kandes és Kokan közt, 26309 km2 területtel és (1891) 3097540 lak., Kattiavar-félsziget, amelyet 110 km. széles földszoros köt Elő-Indiához, a Rann és a Cambayi-öböl közt fekszik. A szárazföldi részt a Mahi folyó osztja ketté. Az északi részeken az éghajlat forró, az esők gyérek; a déli rész hüvösebb, a juliustól októberig tartó musszon enyhíti a hőséget. G. egyike India legtermékenyebb részeinek; D-en a rizs, É-on és a belsőbb részeken a buza, a holcus sorghum, a holcus spricatus a nép főtápláléka. A kókuszdió és a palmirapálma a partok közelében nagy mennyiségben található; az artocarpus integrifolia, a banána, a bassia latifolia bőven terem; a cukornádat és pamutcserjét nagyban termelik. A fauna is igen gazdag. A legelterjedtebb háziállatok a ló, a bivaly, a zebu és a szamár. Az ipar 1872 óta némi lendületet vett; Brothban, Surateban, Ahmedabadban a pamut-, selyem- és szőnyegszövés elég jelentős. A lakosság uralkodó része mahratt; azonkivül számos különböző hindu-törzs (radsput, bania, kunbi, stb.), parszik, azután kolok, bhilek, maharok stb. laknak G.-ben. G. csak részben brit birtok (az egyes disztriktusok, kerületek: Ahmedabad, Kheira, Baroth, Surat és Pandch-Mahal), részben hűbéres fejedelemségekből áll, amelyek közt a legjelentékenyebbek: Baroda, Dharampur, Palhanpur stb. G., Ptolemaios Szurasztrene-je, 1294. lett része a delhii nagy mogul birodalmának. 1563. fordult meg benne az első európai, egy velencei kereskedő. 1611 után több európai telep keletkezett rajta. 1720. Gaikovar Piladsi önálló mahratt állammá tette. 1802. nyertek rajta az angolok először nagyobb területeket, amelyeket azóta több izben kiterjesztettek. -
2. G., Ravalpindi egyik kerülete a Pendsabban (l.o.); Kasmir, a Dsilam, Sahpur, és Csinab folyók közt, 5110 km. területtel, 689115 lak., akiknek tulnyomó nagy része mohammedánus. -
3. G., az ugyanily nevü pendsabi kerület fővárosa, a Csinab egy kis mellékfolyója és vasut mellett, (1881) 18743 lak., szőnyegszövéssel, aranya- és ezüst ékszerkészítéssel. 1849. közelében az angolok legyőzték a szikeket és ezzel a második pendsabi háborunak véget vetettek.
