Guatemala,
Guatemala, 1. Közép-Amerika legjelentékenyebb köztársasága Mexikó, Brit-Honduras, Honduras, San-Salvador, a Nagy- és Atlanti -oceán közt, 125000 km2 ter., (1892) 1510326 lak. (12 esik 1 km2-re). G.-nak körülbelül 280 km. hosszu partvidéke a Nagy-oceán mellett alacsony, homokos terület, számos lagunával. E sikságból meredek falként emelkedik ki azon fensik, amely a köztársaság tulnyomó nagy és egyedül népes részét alkotja. A fensik szélén hatalmas vulkánok emelkednek ki, az Atitlan, a Fuego, a Pacaya még most is működők. Mig a G.-i fensik a Nagy-óceán felé meredeken ereszkedik le, az Atlanti-oceán felőli lejtője, amely 3- v. 4-szer hosszabb, szelidebb, de a folyók által mélyen meg van szaggatva és itt a hegyek valódi utvesztője terül el; ezek közt a legjelentékenyebbek: az Espiritu Santo és a Grita a Motagna völgyétől K-re, a del Mico és de las Minas amattól É-ra, végre Ny-on a Vera Paz, amelyben G. három legnagyobb folyója ered. Az é. sz. 16° alatt a Chisec-hegység vonul át; ennek az Escurrucban nevü tömegéből ÉK-felé a Chama és a Cockscomb hegyek ágaznak ki. Tőlük É-és Ény-felé sik és dombos vidék terül el egészen Yukatanig. A hosszabb folyók a fensik hosszabb lejtőjét követik és mind az Atlanti-oceánba torkolnak. Az 550 km. hosszu Motagua Sofalától É-ra az Altosban ered, fölveszi a Gualant, de a nagyobb bárkák is csak 200 km. hosszuságban járhatnak rajta. A 250 km.hosszu Polochic, amely a Cajabonnal bővül, vizben gazdagabb. leghatalmasabb az Udsumacinta, amely a Lacandonest, e la Pasiont és a San Pedrót veszi föl. A Nagy-oceán vizkörnyékéhez tartozik a Guacalete, a Michatoya és a Rio de los Esclavos. San Salvadorba, a Lempába folyik az Ayarzatóból kiömlő Ostua. Lefolyás nélküli tavai az Atitlan és a Peten vagy Itza. Jó kikötőkben G. hiányt szenved. Legjelentékenyebb az Atlanti-oceán mellékén: Santo Tomas. A különböző magasságok szerint a hőmérséklet is különböző. Általában csak két évszakot különböztetnek meg: az esőset, amely májustól decemberig tart és augusztusban rövid megszakítást szenved, meg a szárazat, amelyben azonban néha szintén esik. Hó csak a magas hegyeken esik, de csakhamar megint elolvad. G.-ban 180 m. magasban az évi középhőmérséklet 17,8°, a leghidegebb hónapé (jan.) 16,4° és a legmelegebbé (máj.) 19,3°; ugyanitt az évi esőmennyiség: 1371 mm. A növényzet és állatvilág olyan, mint Közép-Amerikáé. A partokon a bambusz 30 m. magas, sürü erdőket alkot; ugyanitt egyéb tropusi növények is orrhonosak. A lakosság főtápláléka a kukorica és csekélyebb mértékben a buza, a partokon pedig a banána. Legnagyobb kiviteli cikk azelőtt a kosenill volt, de ennek tenyésztése és szedése nagyon megcsökkent; jelenleg helyét a kávé foglalja le és ez az országnak legfontosabb terméke és fő kiviteli cikke; termesztenek azonkivül cukornádat (25560 acre), kaucsukfát, kakaót (5161 acre), dohányt (2520 acre), vaniliát, indigót, csekély mennyiségben pamutot, sőt ujabban cinkonia-fát is. Az állattenyésztés alig elégíti ki a szükségletet. Ércekben G. szegényebb, mint a szomszéd Mexikó; csakis Izabal környékén bányásznak aranyat (évenként mintegy 150000 frank értékben). A lakosok, akik közt mintegy 900000 indus, az aztek, toltek és maja törzsek utódai, gyorsan szaporodnak, bár a bevándorlás elenyészően csekély (a születések száma évenként több mint 30000-rel mulja felül a halálozásokét). Az ipar nagyon jelentéktelen. A fennálló alkotmány 1879-ből való; 1889-ben módosították utoljára. E szerint a végrehajtó hatalmat a néptől közvetlenül 6 évre választott elnök gyakorolja, az államtanács és 6 minisztere (kül-, bel-, közmunka-, had-, pénz- és közoktatásügyi) közbenjárásával. A törvényhozó testület 69 tagból áll, akiknek fele minden két évben kilép. Közigazgatási szempontból G. 23. departementóra van fölosztva. A főváros G. A vallások egyenlő joguak. 1892-ben 1288 iskola állott fenn 65322 tanulóval, de az iskolakötelesek száma 143543-at tett ki.
Az állam bevétele volt pesókban 1892-93-ban: 8760578 (ebből esett vámokra 4,5 egyedáruságokra 3 millió), a kiadás 8704347 (pénzügyi kiadások 2,9 hadügyiek 1,9 közoktatásügyiek 1 millió, a többi mind kevesebb). A kereskedelmi forgalomnak nagy akadálya az utak hiánya, ami a hegyes országban annál inkább érezhető. 1892. még csak 190 km. volt a forgalomban levő vasutak hossza. A külkereskedelem volt 1000 pesóban:
| 1888. | 1889. | 1891 | 1891. | 1892. |
| Bevitel: | 5460 | 7587 | 7640 | 7807 | 6010 |
| Kivitel: | 7240 | 13248 | 14402 | 14175 | 14869 |
A fő kiviteli cikkek: 1892. kávé 13765983, banána 398741 peso, továbbá cukor és bőrök. A hajóforgalom volt 1892. San José, Champerico, Ocos és Livingston kikötőkben: 469749457 t. tartalommal. A törvény szerint minden fegyverfogható polgár 18. évétől az 50-ikig katonaköteles; ez alól azonban kiválthatják magukat, akik évenként 50 piasztert fizetnek. Az állandó hadsereg 3718 főből áll.
Történelem. G.-t 1524. Pedro de Alvaredo hódította meg és az uj-spanyolországi alkirálysághoz csatolta. 1821. Mexiko példáját követvén, kivivta függetlenségét. 1824. pedig a többi középamerikai állammal együtt federativ köztársasággá alakult. 1839. az indus Carrera biztosította teljes önállóságát, legyőzvén Morazant, a federativ állam elnökét és az ennek pártjára álló San Salvadort, 1840-ben átvette G.-ben az elnökséget és 1865-ig diktátori hatalommal kormányzott. Halála után Vincente Cerna lett elnökké, akit 1871 május havában Granados hatalmától megfosztott. Granados a kat. papság ellen fordult és a jezsuitákat kiűzte, javaikat elvette és párthiveinek osztogatta szét. Ebbeli munkáját folytatta Rufino Barrios, aki 1885-ben a Chelchuapa melletti ütközetben elesett. 1892 óta az elnök J. M. Reyna Barrios. 1894 febr. a kormány az ezüstárfolyam hanyatlása következtében kénytelen volt kimondani az állami csődöt és beszüntetni a kamatok fizetését.
2. G. (Santiago de G. v. Nueva), az ugyanily nevü közép-amerikai köztársaság fővárosa, érseki székhely, 80 km.-nyire a Nagy-oceántól, 1481-1529 m. magasban, vasuttal (1892) 73000 lak., jelentéktelen posztó- és agyagiparral. Az egyenes utcákból és nagyobbára alacsony házakból , kietlen környéken épült városnak jelentékenyebb épületei: az egyetem, a cabildo azaz városház, a San Juan de Dios-kórház, az egykori jezsuita klastrom, a politechnikum, számos templom, a szinház és két erősség. A száraz évszakban, midőn poros volta egészségtelenné teszi, jobb módu lakói elhagyják, hogy a közeli vidékeken nyaraljanak. G. a negyedik főváros. Az indusoké, lximché, a jelenlegitől 60 km.-nyire volt; 1524. Alvaredó az Agua lábához tette át, ahol Ciudad Vieja áll, 1541. az Agua kitörése miatt a fővárost 5 km.-rel odább helyezték Antigua G. helyére. 1776 óta a mai város a kormány székhelye.
