Groth,
Groth, 1. Kolos, német költő, az uj-alnémet (palttdeutsch) irodalom megteremtője, szül. Heideben (Holstein) 1819 ápr. 24. Szülővárosában tanítói állást nyert. Szabad idejét filozofiai, természettudományi és matematikai tanulmányokra szentelte. 1847. egészségügyi szempontból Fehrmann szigetére ment, hol a költészettel foglalkozott, verseinek nagy részét itt irta meg. 1853. Kielbe ment, honnan Németországot és Svájcot beutazta, azután pedig Bonnba, hol 2 évig tartózkodott; ittt az egyetem tiszteletbeli tudorának választották meg. Innen Drezdába, majd ismét Kielbe ment, hol 1866. egyetemi tanár lett. 1872. megkétszerezték fizetését és 1875. elnyerte a Schiller-dijat. Hirnevét Quickborn (Hamburg 1853, 17. kiad. Kiel 1892; Specktertől illusztrált kiadás, Hamburg 1856, 2. kiad. 1868) c. versgyüjteményével szerezte meg, melyben a népies lira és románc hangját kitünően találta el. Az elbeszéléseknek is egész sorozatát irta meg, melyek egyszerüségük és természetességük által tünnek ki. Egyéb alnémet nyelven irt munkái: Voer de Goern gyermekversek (Lipcse 1858); Rothgeter-Meister Lamp und sin Docher (Hamburg 1862); Ut min Jungsparadies (1876); a Quickborn második része stb. A Briefe über Hochdeutsch und Plattdeutsch (Kiel 1858) c. iratában azt állítja, hogy a felnémet nyelv győzelme az alnémeten az irodalom veszteséségre történt. Összegyüjtött munkái 4 kötetben jelentek meg (Kiel 1893.). V. ö. Eggers, Klaus G. und die Plattdeutsche Dichtung (Berlin 1885); Klaus G., Lebenserrinnerungen (Kiel 1891), kiadta Wolf E.
2. G. Pál, német mineralogus, szül. Magdeburgban 1843. jun. 23. Ásványtant, geologiát tanult s 1870. a berlini egyetemen magántanárrá habilitáltatta magát; 1872. Strassburgban, 1883. Münchenben az ásványtan tanára s egyszersmind az állami ásvány-gyüjtemény őre lett. Érdeme, hogy a strassburgi és müncheni egyetemeken az első ásványtani laboratóriumokat rendezte be. Művei: Tabellarische Übersicht der Mineralien (Braunschweig 1874, 2. kiad. u. o. 1882. 3. kiad. 1889), Über das Studium der Mineralogie auf den deutschen Hochschulen (Strassburg 1875); Physikal. Krystallographie (Lipcse 1876-1885); Die Mineralsammlung der Universität Strassburg (Strassburg 1878); Repertorium der mineralog. u. krystall. Litteratur v. 1876-85 (Lipcse 1886); Grundriss der Edelsteinkunde (u.o. 1887). 1877 óta a Zeitschrift für Krystallographie-t adja ki.
