Grotefend,
Grotefend, 1. György Frigyes, német filologus és régiségbuvár, szül. Münchenben 1775 jun. 9., megh. Hannoveában 1853 dec. 15. Tanulmányait Göttingában végezte, u. i. 1797. tanár volt a gimnáziumon, 1803. prorektor a M. m. frankfurti gimnáziumon és 1821-től igazgatója volt a hannoverai liceumnak. G. volt az első, ki a titkos asszir ékirást megfejtette; halhatatlan érdemeit azonban csak halála után méltatták. Művei ez irányban: Beiträge zur Erläuterung der persepolitanischen Keilschrift (Hannovera 1837); Neue Beiträge z. Erläuterung der babylonischen Keilschrift (u.o. 1840). Ó-Itáliáról irt munkái: Rudimenta linguae umbrice (u.o. 1835-38, 8 füzet); Rudimenta linguae oscae (u.o. 1839) és Zur Geographie u. Geschichte von Alitalien (u.o. 1840-42, 5 füzet) V. ö. Meyer W., G.-s erste Nachrichten (1802-1803 von seiner Entziffrung der Keilschrift (Göttinger Nachrichten 1893, 14. sz.).
2. G. Frigyes Ágost, az előbbinek rokona, nyelvész, szül. Ilefeldben 1789 dec. 12., megh. 1836 február 28, tanulmányait Göttingában végezte, 1821. tanár lett az ilefeldi pedagogiumon, 1831. a göttingai gimnázium igazgatója és 1835. rendkivüli tanár az ottani egyetemen. Főművei: Ausführliche Grammatik der lat. Sprache (2 köt. Hannovera 1829-30); Lat. Schulgrammatik (2 köt., 2. kiad. 1842) és Grundzüge einer neuen Satztheorie (u.o. 1827).
3. G. Károly Lajos, német történész és régiségbuvár, G. György Frigyes fia, született M. m. Frankfurtban 1807 dec. 22., megh. 1874. okt. 27. A filologiát Göttingában tanulta, 1833. a hannoverai liceumhoz, 1853 a kir. levéltárhoz került, ahol 1868. az érem- és levéltár vezetője lett. Művei közül nevezetesebbek: Die Münzen der griech., parth. und indoscyth. Könige von Bakterien und den Ländern am Indus (Hannovera 1839); Imperium Romanum tributim descriptum (u.o. 1863); Die Stempel der röm. Augen rzte (u.o. 1867). Ezenkivül néhány szász város történetét irta meg.
