Grósz
Grósz, 1. Albert, orvos szül. Nagyváradon 1819 jan. 12. Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte. 1845. orovos- és sebész-doktori, szemész- és szülésmesteri oklevelet nyert. orvosi működését külföldi tanulmányutja után, Nagyváradon Grósz Frigyes kórházában kezdte meg. 1848-49 az aldunai tábor törzsorvosa, majd a nagyvéradi honvédkórháznak igazgató-főorvosa volt. 1852-1867-ig Nagyvárad város főorvosa. 1867-től kir. törvényszéki orvos, majd az országos közegészségügyi tanács rendkivüli tagja. 1858 óta a nagyváradi szemkórház igazgató-tulajdonosa. 1867. a Ferenc József-rendet kapta. Művei: Az egyiptomi szembetegségekről (1865); Az ujdonszülöttek szemlobjáról (1868); A nagyváradi szemkórház működéséről szóló jelentések.
2.G. Béla, genre- és arcképfestő, szül. Miskolcon 1835. Tanulmányait Marastoni Jakab jóhirü iskolájában kezdte, majd Komlóssy Ferenc és Waldmüller György vezetése alatt folytatta. Tanítványa volt később a bécsi és müncheni festészeti akadémiáknak. Jobb képei gróf Andrássy Gyula miniszterelnök, gr. Andrássy Gyuláné, gr. Andrássy György, gr. Károlyi István és Gyula, gr. Zichy Nep. János és Almássy Pál gyüjteményeiben láthatók. A nemzeti muzeum képtára br. Eötvös József igen sikerült miniatür-arcképét birja tőle.
3. G. Frigyes, orvos és iró, szül. Nagyváradon 1789 nov. 16., megh. u. o. 1858 jan. 3. 1816. a pesti egyetem hallgatója lett s 1819. a filozofia doktorává avatták. Orvosi képzettségét Bécsben nyerte, hol 1825. orvos- és sebészdoktorrá avatták. 1825-1829-ig Teltschben, Morvaországban Lang gyáros orvosa volt s itt kórházat létesített. Az ez idő alattt megtakarított pénzen külföldi tanulmány-utat tett. 1829. a nagyváradi zsidókórház orvosává választották, 1830. pedig megalapította a szegény vakok gyógyintézetét, mely mai napig is fennáll. Az 1836-ki tüzvész és 1846-ki árviz alkalmával kifejtett humánus tevékenységeét elismerő oklevelet nyert. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyülésén 1846. és 1847.azon buzgólkodott, hogy az ország különböző vidékein társadalmi uton szemkórházak létesüljenek. A szabadságharc alatt intézetében sebesült honvédeket ápolt. 1856 máj. 26. Ferenc József király meglátogatta a kórházat s másnap a Ferenc József-renddel tüntette ki. Arcképét a türténeti képcsarnokba helyezték el. Mint orvos igen nagy keresettségnek örvendett, mint igazi emberbarát emlékét a nép még ma is őrzi, maradó alkotása a nagyváradi szemkórház, melynek alapításával s annak humanus szabályaival (mindenki ingyen nyert felvételt) a külföldet évtizedekkel megelőzte. A szemorovoslás tudományát oly időben ritka sikerrel művelte s fejlesztette, amidőn még más államokban is csak mellékes szaknak tekinteték. Műávei: Jelentés a nagyváradi szemkórház működéséről; Die Augenkrankheiten der grossen Ebenen Ungarns. (1857).
