Grosbois
Grosbois, Páris mellet, kamalduli remeték tanyája, II. Rákóczi Ferenc kedvenc tartózkodó helye. A számüzött fejedelem 1713 óta hosszabb időre Franciaországban telepedett le, Párisban barátja Tessée tábornagy palotájában lakott, s azonkivül XIV. Lajos valamennyi kastélyában kapott a király kegyelméből külön lakosztályt. Egy izben Clagnyban egy szerzetes, ki annak előtte Rákóczi tüzérkapitánya volt Magyarországon, folyamodványt nyujtott át a fejedelemnek, kérve arra, hogy mivel zárdájuk leégett s a rendház tönkre ment, juttassa őt be a G.-i kamalduli zárdába. Rákóczi, mint maga irja Confessióiban, az isten ujját látta abban, hogy az idők változásával a tüzérkapitányból barát lett; az egykori vezérlő fejedelem is, ügyebukottan, miért ne lehetne remetévé? Hogy azonban Rákóczi ily kérdésekkel tépelődött, annak kétségkivül csak külső oka volt a csuhába öltözött kapitány esete: remetéskedését voltakép a kegyes gyakorlatokba mélyedt udvar, majd XIV. Lajos halála után beállott tarthatatlan helyzete az udvarnál idézte elő. Még az agg király hosszu betegeskedése idején a kamalduliaknál töltött egy nagyhetet, folytonos imádkozás között. A király halála után pedig, az udvartól egészen visszavonulva, barátjával Tessée tábornagygyal együtt a G.-i klastrom mellett építtetett mezei lakába huzódott. itt éldegéltek, távol a nagy világ zajától, csekély számu szolgáktól környezve. Egy egy vadászat, «sinkorázás» (chien courant), vagy egy-egy régi barátjának, mint p. Péter cárnak párisi látogatása alkalmával hagyta csak el a fejedelem csendes menedékhelyét. 1717. azonban engedve a szultán meghivásának, végkép odahagyta G.-t Rodostóért. Vonzalma azonban G. és remete-népe irányában haláláig fenmaradt: végrendeletében ugy bebalzsamozott szivét, mint vallásos munkáinak kéziratait a G.-i kamalduliak őrizetére óhajtotta bizni. Ez utóbbiak közt legnevezetesebb a Confessio peccatoris cimü latinul irt műve, melyet 1716. G.-ban kezdett irni, s Rodostóban fejezett be. Teljes, nagybecsü rajza ez a fejedelem lelkivilágának s egész életének. Gyónás alakjában fordul benne az Ur Istenhez. Eredeti kézirata jelenleg a párisi nemzeti könyvtárban van, hova 1792. került az akkor eltörölt G.-i zárda egyéb irományaival együtt. Ebből adta ki 1876. a. m. tud. akadémia történelmi bizottsága II. Rákóczi ferenc önéletrajza cim alatt.
