Gaupp,
Gaupp, 1. Ernő Tódor, német jogtudós, szül. Klein-Gaffronban 1896 máj. 31., megh. mint tanár és felsőbb birósági tag Boroszlóban 1859 jun. 10. Munkái: Über deutsche Städtebegründung, Stadtverfassung und Weichbild im Mittelalter (Jena 1825); Das alte Magdeburgische und Hallische Recht (Boroszló 1826); Das Schles. Landrecht (Lipcse (1828); Germanische Abhandlungen (Mannheim 1853); Miscellen des deutschen Rechts (Boroszló 1830); kiadványai és magyarázatai: Lex frisionum (u. o. 1832); Altes Gesetz der Thüringer (u. o. 1834); Lex Saxonum (u. o. 1837); Lex Francorum Charnavorum (u. o. 1855); Die germ. Ansiedelungen in den Provinzen des röm. Weltreiches (u. o. 1844); Deutsche Stadtrechte des Mittelalters (u. o. 1851-52); Von Vehmgerichten (u. o. 1857); Über die zukunft des deutschen Rechts (u. o. 1847); Das deutsche Volkstum in den Stammländern der preiss. Monarchie (u. o. 1849).
2. G. Gusztáv, német festő, szül. Markgröningenben (Würtemberg) 1844., eleinte a litográfiát tanulta Stuttgartban, Londonban és Bécsben, majd a festészetre adta magát és a müncheni akadémián Piloty tanítványa lett. Utóbb Olaszországban, Hamburgban és Londonban tartózkodott, 1884. pedig Stuttgartban telepedett le. Leginkább genreképeket és képmásokat festett. legismertebb festménye a Kolostor kifosztása zsoldosok által (1876, Strassburg, képtár).
Gaur (Gaor), az ugyanily nevü város romjai Bengáliában, 25 km.-nyire Maldahtól, az é. sz. 24° 53´ alatt. G. A VII-XII. századig Bengalia, hindu királyság fővárosa volt. A mohammedán fejedelmek is szép épületekkel gazdagították. A várost, vizével egészen ellepvén, a Gangesz egy áradása döntötte romba; azután ismét medret változtatván, rombolása szinhelyét elhagyta. Jelenleg a fák és bozótok közt legkülönösebb hatást tesznek azon kőpartok maradványai, amelyek közt egykoron a Gangesz vizei hömpölyögtek.
