Garnier-Pages
Garnier-Pages (ejtsd: -pazsé), 1. István József Lajos, francia politikus, szül. Marseilleben 1801 dec. 27., megh. Párisban 1841 jun. 23. Az ügyvédi pályára lépett és midőn az 1830. forradalom kitört, azonnal a küzdők sorába lépett. 1831. a képviselőházba választották, rendkivüli szónoki tehetségével a francia demokrácia egyik kiváló vezérférfiává küzdötte fel magát. Lajos Fülöp kormánya több izben pört indított ellene republikánus társulatokban való részvétele miatt, de az esküdtek mindannyiszor felmentették. 1837 óta a Guizot-kabinet legkiméletesebb támadóihoz tartozott és különösen a szavazási jog megszorítása ellen szállt sikra.
2. G. Lajos Antal, francia politikus, az előbbinek mostoha öcscse, szül. Marseille-ben 1803., megh. Párisban 1878 okt. 31. Részt vett a juliusi forradalomban, 1841. pedig ellenzéki képviselő lett, és különösen pénzügyi kérdésekben mutatta ki képzettségét. 1847-48. az ellenzék által rendezett reformbankettekben nagy része volt, szintugy az 1848. forradalomban. Párisban ekkor maire-nak választották és az ideiglenes kormánynak is tagja lett. 1848 márc. 5. átvette a pénzügyi tárcát, melyet a jun. történt munkás-forradalomig megtartott, utána azonban letett. Azóta mint magánember élt Párisban, és különösen történeti tanulmányokkal foglalkozott. 1861-72. jelent meg 10 köt. munkája Histoire de la révolution de 1848. 1864. megint a törvényhozó testületbe választották, ahol Favre Simon és Picard köztársasági s ellenzéki képviselőkhöz csatlakozott. A III. császárság bukása után (1870 szept. 4.) az ideiglenes kormányba választották, 1871 jan. pedig Pelletan meg Aragoval Bordeuaxba indult, hogy Gambettát lemondásra beszélje rá. A német háboru lezajlása után aggkora miatt a magánéletbe vonult vissza. 1872. adta ki L'opposition et l'empire c. művét (2 köt.).
