Garda-tó
Garda-tó (Lago di Garda, lacus Benacus), Olaszország legnagyobb hegyi tava; 69 m. magasságban, É-i vége Tirolhoz tartozik, a többi Olaszországhoz; K-i partja Verona, a Ny-i Brescia tartománynak része. Hossza 55, szélessége 5-18 km., területe 300 km2, legnagyobb mélysége 295 m. Felső része keskeny és magas fogják körül, K-en a Monte Baldo, Ny-on a Bresciai Alpok. A Sasso di Manerbatól és a San Vigilio-foktól D-re a hegyek elmaradnak; a partok (Riviera) mellett citrom-, füge-, mandula-, eper-, olajfákkal-, nyaralókkal-, kastélyokkal- és falvakkal takart dombok láthatók, amelyek azután a Pó-lapályban enyésznek el. A gyönyörü képekben változatos tópartnak legszebb részei a tóba benyuló San Vigilio-fok, a keskeny Sermione (Sirmio, peninsularum insularumque ocellus) földnyelv, a melyen Catullus házának romjai máig is láthatók, az illatozó citromos kertek közt Saló, a melynél a Monte S. Bartolommeoról különösen szép kilátás nyilik és Gargnano. Egyéb helységek még a tiroli parton Riva (l. o.), Gardone-Riviera nagyon védett helyen, téli klimatikus gyógyhely és Desenzano (l. o.) Peschiera várral; Gada, amelyről a tó a nevét kapta és Malcesine, N. Károlynak ujabban restaurált kastélyával. Kisebb szigetek: az Isola di S. Biagio, a di Garda, Trimelone. A tóba csak kisebb vizek folynak; ilyenek a Sarca, Ponale, Toscolano; lefolyása a Mincio (l. o.). A G. vize a megvilágítás szerint sötétzöld és azurkék között váltakozik; felülete ritkán csöndes; különösen délutánonkint háborog; apaesano (hegyiszél) és az ora (D-i szél) zavarják meg nyugalmát. Halakban, különösen a déli része gazdag. Rendes gőzhajójáratok közlekednek Rivából Desenzanóba és Peschieraba. V. ö. Stöckl H., Drei Wochen am G.-See (Teschen 1892); Königer, Gardoue-Riviera (3. kiadás 1894).
