Garam-Szent-Benedek,
Garam-Szent-Benedek, kisközség Bars vármegye aranyos-maróti j.-ban, (1891) 1071 tót lak., posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Lakói azelőtt jelentékeny kádáripart üztek, mely azonban ujabban tetemesen csökkent. A G.-i bencés apátságot 1075. I. Géza király alapította és számos birtokkal ajándékozta meg. Az adományozást megerősítette 1124-ben II. István, 1217. II. Endre, ki egyuttal minden adótól és tehertől felmentette. E kiváltságokat 1326. XXII. János pápa szentesítette, 1328. I. Károly király megerősítette. Az ugyanitteni Szt. Egyed kolostor alapítását III. Ince pápa 1209. helybenhagyta. A mohácsi csata után az apátság a törökök igája alá került, de birtokait Turi János visszafoglalta, kitől azonban a rend csak 2000 frt lefizetése után vehette át. 1565. II. Miksa király az apátságot minden jogaival együtt az esztergomi főkáptalannak adományozta. A Garam folyó mellett régi vár alakjában épült kolostor belső felszerelése is nevezetes; hozzá van építve szép gótikus templom. V. ö. Rupp, Magyarország helyrajzi története (I. köt. 144-150. lap).
