Ganghofer,
Ganghofer, 1. Ágost, német vadász, szül. Bayerdiessenben 1827 április 27. 1882 óta miniszteri tanácsos és a bajor vadászügyigazgatás technikai vezetője. Művei: Der praktische Holzrechner (3. kiadás, Augsburg 1883); Denkschrift über den forstl. Unterricht in Bayern (München 1877) Das Forstgesetz für das Königreich Bayern nebst Vollzugsvorschriften (Augsburg 1880); Das forstliche Versuchswesen (u. o. 1881. és 1884).
2. G. Lajos Albert, német iró, G. Ágost fia, szül. Kaufbeurenben 1855 julius 7. Eleinte gépészettel foglalkozott, azután Münchenben, Berlinben filozofiát és irodalomtörténetet tanult s 1881. a bécsi Ring-szinház dramaturgja lett. Ennek leégése óta (1881 dec.), mint iró él Bécsben s 1886 óta a Wiener Tagblatt c. lap tárcarovatának szerkesztője. Művei: Johann Fischart und seine Verdeutschung des Rabelais (München 1881); több Heine-modorban irt költemény Vom Stamme Asra (Bréma 1879, 2. kiadás Bunte Zeit cim alatt, Stuttgart 1883); Heimkehr (u. o. 1883) cimmel; Der Herrgottschnitzer von Ammergau (Neuert Jánossal együtt, Augsburg 1880, 6. kiad. 1887); Der Prozesshansl (Stuttgart 1881, 3. kiad. 1884); Der Zweite Schatz (u. o. 1882); Der Geigenmacher von Mittenwald (u. o. 1884); több dráma: Der Anfang vom Ende (1881); Wege des Herzens (1882); Die Hochzeit von Valeny (Stuttgart 1889); több a belföldi életet festő elbeszélés: Der Jäger v. Fall (u. o. 1883); Bergluft (u. o. 1883); Almer und Jägerleut (u. o. 1885); Der Edelweisskönig (u. o. 1886, 2 kötet); Oberland (u. o. 1887); Der unfried (u. o. 1888); több novella: Aus Heimat und Fremde cimmel (u. o. 1884); Die Sünden der Väter (regény, u. o. 1885, 2 kötet); Es war cimmel (modern mesék, u. o. 1890) stb.
