Füzér,
Füzér, kisközség Abauj-Torna vmegye füzéri j.-ban, (1891) 761 magyar és tót lak., az Oritahegy alatt (801 m.) csinos hegyitó (Izdra-tó). Nevét a hely valószinüleg a völgy alján folyó fűzfákkal förülvett pataktól, tehát füz-ér-től vette. - Vára egyik legszebb s legvadregényesebb romja hazánknak. A vár már a XIII. század elején kezd szerepelni történelmünkben; eredetileg valószinüleg a fejedelmi Aba-nemzetség birta. A XIV. sz. folyamán valószinüen a Drugeth-családé volt; 1430. Zsigmond király F.-t és uradalmát Perényi Péter fiai: János és Miklós részére adományozza. Legnevezetesebb szerepet akkor játszik, midőn a mohácsi vész után Perényi Péter koronaőr Szapolyai János királylyá koronáztatása után (1526), F.-be rejtette el s 1527-ig itt őriztette a szent koronát. 1529. Némethy Miklós volt F. várnagya, utána a füzéri uradalmat Perényi Gábor birta, kinek halála után F. a Báthory-családra szállott. Ecsedi Báthory István alatt F. vára és Rákoczi Zsigmond Regéc várának tiszttartói közt a két uradalom erdejének határai felett élénk határvillongás keletkezett. Báthory István F.-t Báthory Erzsébetnek, a kegyetlenkedéseiről ismert «csejthei szörny»-nek hagyta. Azután a Nádasdy-családé volt, mely mintegy 70 esztendeig birta. A kurus felkelés idején a németek lerombolták, hogy a felkelőknek erősségül ne szolgálhasson. Thököly bukása után a vár Károlyi László szatmári főispáné lett, majd elzálogosítás utján a lipóci Keczer-család tulajdonába ment át. A mult század közepén a Károlyi-család visszaváltotta; jelenleg Károlyi László grófé. A vár és uradalom történetére vonatkozó adatokat Baross László ügyvéd, egykori füzéri jogügyi igazgató állította össze.
