Fuvola
Fuvola v. Flóta (ol. flauto, franc. és ang. flűte), egyike a legrégibb hangszereknek, melynek alakja ősidőktől fogva a mai napig csak kevés változáson ment keresztül. De annál nagyobb tökéletesítési fokokat mutat fel századokon keresztül beosztás, hosszuság, hangnyilás, ezek száma, elhelyezése és technikai kezelésére nézve. Már a legréibb emlékeken különféle formában fordul elő, hol az ajktól lefelé tartva, hol meg harántékosan. Feltalálására nézve is megoszlik a történetbuvárok nézete. Legtöbb ősvilági nép egyenesen az istenektől származtatja. Valószinüleg mindennemü F.-t az u. n. Pán-sip előzött meg, melyet a görög mitologia Pán az erdők és pásztorok istenének tulajdonít. A különböző hosszuságu sipokból összetett Pán-sip későbben különválva jött használatba, s igy termettek a sokféle alaku F.-k. A régi kulturnépek F.-i közül történelmileg a következők méltók az említésre, u. m.: a) az egyiptomi sip; b) az ugynevezett hakil, mely az ős zsidó népnél divatozott s szájtól szintén lefelé fordítva kezeltetett s hat fuvólyukkal volt ellátva; c) a calamus pastoralis, mely nagyon hasonlított a mai piccoló-hoz; d) a görög eredetü ossia tibia, mely szarvhoz hasonló alakkal birt. A keresztény korban, a görög és római fuvolák mintájára, e hangszer legelőször Németországban merült fel harántos alakban. Az előtt sokáig csak a lefelé tartott fuvola (Flű a bec) divatozott. A ma már széltében divatozó s elterjedt Böhm-féle rendszer szerint készült harántfuvola, mely az olaszoknál flauto traverso, a franciáknál flűte allemande, az angoloknál german flute, a németeknél Querflöte néven ismeretes, 14 fuvólyukkal van ellátva zárkákkal, miáltal az egész kromatika kihozható rajta. Legmélyebb hangja a kis nyolcadbeli H. vagy az egyvonásu C. s magasságban fel tud hágni a négyszer vonalzott C-ig is. A korábbi századokban mindenféle hosszuságban készítették, manapság legfőkép csak a fentjelzett s annak diminutivuma az egy nyolcaddal fölebb hangzó piccolo van használatban. Az orgona regiszterei közt a fuvoláéi nagy szerepet játszanak, amennyiben mindenféle hangszinezettel vannak kombinálva, rendesen 4 vagy 8 lábos dimenzióval, a 2 és 1 lábméretüek: svájci sip v. mezei fuvola nevet viselnek. Mint hangverseny-, mint virtuóz-hangszer ujabb időben szintén nagy jelentőségre emelkedett. E század második felében a számos fuvaolvirtuózok közt leginkább kimagasultak Doppler Ferenc és Károly, kik sok éven át voltak a magyar nemzeti szinház operájának is diszei. - Számos operában és nagyszabásu zeneműben a fuvola nagy szerepet játszik. Igy például: Rossini Tell Vilmosában, Erkel Hunyadyjában, Liszt F. Szent Erzsébet oratoriumában, Donizetti Lucia, Thomas Hamlet s Meyerbeer Hugenották operájában, stb.
