Füstemésztés.
Füstemésztés. Az ideális tüzelés az volna, ha a szenet csakis szénsavvá égethetnők el. Ez azonban két okból lehetetlen. Egyik oka az, hogy a szilárd tüzelőt oly bensően össze nem keverhetjük a levegővel, hogy minden atom szénre két atom oxigén jusson, másik oka pedig az, hogy szénsav 1200° C.-nál nem keletkezhetik. Ezeken a bajokon segítendő, több levegőt eresztenek a tüzhöz, mint amennyi elméletileg kell. Scheurer Kestner kétszeres levegőmennyiség szükséges voltát hangoztatja, holott Fischer Nándor kevesebb levegővel is jól fütött. Mivel a gyakorlatban sokkal több az ügyetlen, mint az ügyes fütő, számításaink alapjául bátran elfogadhatjuk a kétszeres levegőmennyiséget. Elég tapasztalatunk van, hogy sokszor még ennek a duplájával sem elégszenek meg.
Fischer Nándor szerint rossz tüzeléskor az elszálló füst 15% szénsavat, 4% szénoxidot, 1% szénhidrogént, 1% hidrogént, 2% oxigént és 77% nitrogént tartalmaz, 1 kgr. szénből körülbelül 0,8 kgr.-ot értékesítenek, a többi a rostélyrudak között a hamu közé hull; ebből a 0,8 kgr. szénből átlag 1,094 m3 szénsav, 0,292 m3 oxigén, 5,616 m3 nitrogén és 0,008 kgr. korom keletkezik, mivel a kőszén körülbelül 80% karboniumot tartalmaz. 0,8 × 0,8 = 0,64 kgr. karboniumból csak 1,094 × 1,53 = 1,67 kilogramm szénsav és 0,292 × 0,97 = 0,27 kgr. szénoxidot kapunk, ha a metán helyett is szénoxid keletkezik, ugy hogy bátran feltehetjük, hogy a közönséges tüzhelyekben a szénnek csak 75%-a ég el szénsavvá, a többiből szénoxid lesz. Ezt véve alapul, kiszámítható, hogy a tüzfészekben 1195° C. hőmérséklet keletkezik. Ezen a bajon sok fütő-technikus ugy akar segíteni, hogy az elszálló szénoxidhoz ennek elégetése céljából friss levegőt vezet, csakhogy ez az u. n. füstemésztés a tüz hőmérsékletét alig növeli, mert a levegővel sok meddő rész (nitrogén) jut a tüzhöz, mely jórészt felhasználatlanul árad a kéménybe. A mondottakból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a füstemésztő készülék abban az esetben, ha a tüzhöz vezetett levegő a gyakorlatban kivánt levegőmennyiség minimumát teszi, s ha az elszálló szénoxidgázokhoz a füst melegével felhevített levegőt vezetünk, oly tüzelésekhez, melyek nagy hőmérsékletet nem kivánnak, ajánlható, egyébként hasznuk nem olyan, hogy a tüzhelyszerkezet és a kezelés komplikáltabb voltát ellensulyozná, sőt ügyetlen kezelés mellett a kár meghaladná a hasznot.
A F. céljából jónak bizonyult a fütőgázokat izzó testekkel érintkeztetni, e célból a füstcsatornákba tüzálló anyagból massziv v. lyukas boltozatokat építenek, ezek izzásba jövén, a fütőgázokat melegen tartják. Ezeknek az a hibájuk van, hogy mig a beépített test izzásba nem jön, a tüzhely erősen füstölög; az is nagy baj, hogy tetemes a huzatvesztesség és sok a javítás. Sok tüzelésben az égéstermékeket nem a tüzpart felett, hanem a rostélyrudak alatt vezetik el, tehát az izzó szénrétegen áthajtják. Javulás igy se várható, mert a keletkező szénsav az izzó szénréteg között szétbomlik és az izzó rostélyrudak elégését csak folytonos viz- és levegőhütéssel menthetjük meg.
Mivel a szilárd tüzelés 5 főfaktora: a tüzhely szerkezete, kezelése, az időjárás, az üzem és a tüzelőanyag változatossága, mindenütt és állandó jó eredménynyel alkalmazható füstemésztő készüléket kivánnak, ezért sokan állítják, hogy ez a fontos feladat csakis a tüzelőszerkezettől függetlenül oldható meg, azonban a javasolt orvosság mindig oly drága, hogy a beteg pénztárcája nem birja meg. Ujabban még az elektrotechnikát is segítségül veszik. Lodge tanár 1885. azt találta, hogy az elektromosság a füstöt gyorsan elválasztja a levegőtől. Az üvegharang alatt elégetett magnézium csakhamar leülepszik, ha az elektromos gép egyik sarkát a földdel, a másikat pedig a haranggal, de oly módon kötjük össze, hogy ez a harang alatt több csúcsba végződik. A gép megindításakor a finom por erősen felkeveredik és hópelyhek alakjában az üvegharang falaira rakódik. Walker Alfréd ennek a felfedezésnek fontosságától áthatva, igen sikeres próbákat tett angolországi ólomhutáiban. Lodge azt találta, hogy 1000 volt feszültséget meghaladó árammal a szénfüstös levegőt is megtisztogathatjuk. Ugy látszik, hogy drágasága miatt gyakorlati fontosságuvá aligha lesz, azonban mint kisérlet kétségtelenül igen szép és tanuságos. Az elmondottakból önként következik, hogy mindaddig, mig a szilárd tüzelőhöz csökönyösen ragaszkodunk, a tüzelőszer átalános jó kihasználásáról és a füstkalamítások elhárításáról szó sem lehet. A füstkérdés továbbra is megoldhatatlan marad. Radikális kura kell, hogy a bajon segíthessünk. Ez a radikális kura pedig nem más, mint a gáztüzelés. Lásd még Füstszekrény.
