Fürésztelep
Fürésztelep v. fürészmalom, olyan ipartelep, hol az erdőből nyert szálfát részekre fürészelik. F.-et lehetőleg csak olyan helyen állítnak fel, ahová a nyers fának az odaszállítása nem kerül tulságos sokba. Ha lehet, hajózható v. tutajozható viz mellett állítják fel, rendesen az erdőben v. annak közelében. Ahol a fát szekéren v. vasuton kell szállítani, ott aztán kevésbbé vagyunk kötve a telep helyének megválasztásában. Arra is ügyelni kell, hogy a félkész áru elszállítása ne okozzon nehézséget. A telep helyét ugy kell választani, hogy árviz esetén se kerüljön viz alá és hogy a közlőművet földalatti térségben állíthassuk fel, mert különben az egész telepet 2,5-3,0 m.-rel emelni kell, mi a fa beszállítását költségessé teszi. A telep oly beosztásu, hogy a gépcsarnok előtt megfelelő nagy rönkőtér, a mögött pedig az osztályozó csarnok és a rakodási tér legyen a legkényelmesebb közlekedési utakkal átszelve. A gépcsarnok egyik homlokzatán v. néha annak közepe tájékán a motort állítják fel. A motor válogatása a körülményektől függ. Ha elég nagy vizmennyiség és esés van, vizimotort, kereket v. turbinát használunk. Miután ez azonban a F. tuladjonosát az időjárástól függővé teszi, amennyiben néha nyáron is, de föképen télen szünetelni kell, a regie pedig itt igen nagy, inkább gőzmotorhoz folyamodunk, melynek üzeme a különben sem értékesíthető hulladék elfütése folytán elég olcsó lesz. A kazánok a lehető legegyszerübb szerkezetüek legyenek, hengeresek előmelegítővel; fütőfelületük 30-%-kal több legyen mint a szénnel fütötteké és lássuk el lépcsős rostélylyal és esetleg még fütőanyagtartóval is.
Egyszer hasító keretfürész.
A keretfürészgépeket (l. az ábrát) ugy kell felállítani, hogy a gőzgéphez legközelebb essék a legnagyobb és fokozatosan aztán a kisebb és kisebb munkaszükséglettel birókat csökkenő sorrendben. Két-két keretfürészgépre egy-egy körfürészt helyezzünk el szélezésre. A keretfürészgépek a faltól 2,5-4 m. távolságban, egymás között pedig 4,5-6,0 m. tengelytávolságuk legyen. A fürészgép előtt és mögötte 7,5-8,0 m. szabad térség legyen a rönkök és deszkák számára. A szélező körfürészeket a keretfürészgépek mögé 7,5-8,0 m. távolságban állítsuk egy sorba ugy, hogy két-két keretfürészgép közé egy-egy körfürészgép jöjjön. A körfürész mögött szintén 7-8 m. térség kell. Ritkán állítják a keretfürészgépeket két párhuzamos sorba. Nagy F.-eken, hol sok a vastagabb választéku fa, ahol ezt aztán állandóan a prizma-rendszer szerint vágják, találni ilynemü felállítást. A keretek nagyságát a fakészletünkben levő vastagsági arányok szerint választjuk ki; azok számát ugy határozzuk meg, hogy 12 órás üzem mellett egy-egy keret gyártási képességét 10 m3, 24 órás üzem mellett 20, kivételesen 25-30 m3 rönkfára tesszük. Egy-egy teljes keretfürészgép átlagos hajtására 12 lóerőt számíthatni, amiből a motor és a kazánok nagyságát is megállapíthatni. A gépcsarnok méreteit a keretfürészgépeknél fentemlített szükséges munkaterületekből határozzuk meg. Az épület földalatti részében falazott, felül rendesen csak faszerkezetü. Tetőzete fából zsindelyezve készül. Padlója 50-60 mm. erős pallóból való. F.-ek üzemköltségei rendesen ugy alakulnak, hogy egy-egy teljes keresztfürészgép óránként 2,40-3 koronába kerül. Az áru önköltségének meghatározására a következő tényezőket kell számítani: Anyag tőára, közelítése, feldarabolása, fürészüzem költsége, osztályozás, rakásolás, szárítás, őrzés, berakás a szállítóeszközbe, biztosítás, tőkekamat, aszás %-a, szállítási dij vasuton v. vizen. Azonkivül még figyelembe vesszük, hogy fenyőfánál a kihasználás 50%, kemény fánál 40% a rönkőanyag mennyiségéből, a nyert faáru pedig következőképen osztályozódik:
V. ö. Szécsi Zs., Erdőhasználattan; Exner V., Handsägen und Sägemaschinen stb.
