Fujtató, olyan egyszerü készülék, melylyel bizonyos helyre erősebb v. gyengébb légáramot lehet vezetni. Az egyszerüen működő F. lényegében kt deszkából áll, melyek keskenyedő végükön csőbe végződnek, mig oldalt és a szélesebb részeken bőr által vannak összekapcsolva, mely a deszkákkal együtt a szélkamrát alkotja (1. ábra).
1. ábra. Fujtató.
Ha a deszkákat fogantyu segélyével széjjelhuzzák, az egyik deszkán alkalmazott, befelé nyiló szellentyü a külső levegő nyomása miatt nyilik és a levegő a szélkamrába tódul. A deszkák összenyomásakor a szellentyü csukódik és a kamrába szorult levegő erővel tódul a csövön keresztül. Ilyen F.-val nem lehet állandó légáramlatot előidézni. E célra szolgál a kettős F. (2. ábra), mely két egyszerünek egyesítéséből keletkezik. Itt t. i. egy középső deszka is van alkalmazva, melyen szintén van egy befelé nyiló szellentyü.
2. ábra. Fujtató.
Ha a F. alsó részét összenyomják, a benne levő levegő a felső rekeszbe tódul, melynek deszkáját sulyok nyomják lefelé. Ezek a felső rekeszben lévő levegőt folyton a cső felé nyomják. Az alsó szélkamra tehát folyton uj levegőt nyom a felsőbe s ebből állandó áram tódul a csövön át. Ilyen F.-k jól használhatók kémiai laboratoriumokban, lakatos- és kovácsműhelyekben stb. Nagyobb erejü légáramok létrehozásában azonban, a milyenek p a kohóknál szükségesek, már fuvógépeket használnak.